Új vezetése lesz a püspöki karnak

Új elnököt, illetve vezetőséget választ holnap kezdődő őszi rendes ülésszakán a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK); a mandátumok öt évre szólnak. A 75. életévét jövőre betöltő Seregély István egri érsek – az eddig háromszor megválasztott elnök – tudomásunk szerint nem vállalja a jelöltséget az újabb ciklusra.

Gyulay Endre szeged–csanádi megyés püspök lapunkat úgy tájékoztatta, Veres András titkárt kivéve az MKPK állandó bizottsága minden tagjának most jár le ötéves mandátuma. Így Seregély István egri érseknek, a testület elnökének, Bosák Nándor megyés püspöknek (elnökhelyettes) és Erdő Péter esztergom–budapesti érseknek (tag). A szeptember 6. és 8. között tartó ülésszak fő feladata az lesz, hogy a püspökök megválaszszák az új vezetőséget. A legizgalmasabb, kétharmados döntés az új elnök kilétére vonatkozik.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jelenlegi elnökét, az egri érseket háromszor választották meg 1990 óta. Seregély István nem kíván negyedszer is elnök lenni, mivel jövőre, 75. életéve okán fel kell ajánlania lemondását az érseki posztról a pápának. Seregély első, 1990-es megválasztása történelmi esemény volt. Még az 1962–65 között lezajlott II. vatikáni zsinat rendelkezett arról, hogy alakuljanak meg a „világegyház” országonkénti „részegyházaiban” a nemzeti püspöki konferenciák, választott tisztségviselőkkel. Ám hazánkban a kádári diktatúra miatt elsikkadt a demokratikusan működő püspöki konferencia létrehozatala, az állam tárgyalópartnere az esztergom–budapesti érsek-prímás (Lékai László, utóbb Paskai László) maradt. Seregély István MKPK-elnökké választásával viszont időlegesen kettévált a legmagasabb egyházi beosztás, illetve legmagasabb rang. Az esztergom–budapesti érsek (akkoriban Paskai László, majd Erdő Péter) maradt a legmagasabb protokolláris papi személy, de az egyház hivatalos vezetője Seregély István, az Egri Főegyházmegye főpásztora lett. Az MKPK mindenkori elnöke látja el kézjegyével a püspöki konferencia döntéseit, és ő a katolikus egyetem nagykancellárja.
A püspökök az őszi ülésen – akár a bíborosok a pápaválasztáskor – megvitatják, hogy az adott helyzetben milyen karakterű egyházfő megválasztása volna a legbölcsebb, majd javaslatokat tesznek az elnök kilétére. Fölvetődik a kérdés: visszakerüljön-e a legmagasabb beosztás az esztergom– budapesti érsekséghez, vagy sem? Egy kézben összpontosuljon a magyar katolikus egyház vezetése, vagy érvényesüljön továbbra is egyfajta munkamegosztás, ahogy tizenöt éven át? Gyulay püspök nem bocsátkozott jóslatokba, de más források szerint Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek MKPK-elnökké választása a legvalószínűbb forgatókönyv.