Perelni készül a román exkirály

Természetben fogja visszaigényelni az államtól a kommunizmus idején elkobzott vagyonát I. Mihály román király, miután a bukaresti alkotmánybíróság megvétózta azt a törvényt, amellyel a Tariceanu-kormány 30 millió euróval kárpótolta volna a volt uralkodót. Elemzők szerint ezáltal a román államnak sokkal többe kerül majd az exkirálynak fizetendő kártérítés.

A román alkotmánybíróság szerint ellentétes az ország alaptörvényével, hogy a bukaresti törvényhozás egyedi esetként, külön jogszabállyal rendezte a volt uralkodó vagyonának restitúcióját. Erre a következtetésre azután jutott a bukaresti taláros testület, hogy pozitívan bírálta el a szélsőséges Nagy-Románia Párt (PRM) beadványát, amely kifogást emelt I. Mihály exkirály romániai javainak teljes visszaszolgáltatásával szemben. A Hohenzollern Sigmaringen uralkodói ház illusztris tagjával még az előző szociáldemokrata kormány állapodott meg tavaly arról, hogy a kommunizmus idején elkobzott vagyona fejében 30 millió eurós kártérítést fizet a román állam. Ion Iliescu exállamfőnek és a Nastase-kabinetnek volt is törlesztenivalója a volt uralkodóval szemben, hiszen Mihály a romániai rendszerváltás utáni Iliescu-érában nemkívánatos személy maradt Romániában.
A speciális jogszabályt felvállalta a jobbközép Tariceanu-kabinet is, amelynek javaslatára idén a parlament széles körű politikai konszenzussal – kivéve C. V. Tudor alakulatát – megszavazta a törvényt. Ennek értelmében Mihály és családja élete végéig használhatta volna a bukaresti Erzsébet-palotát, emellett más impozáns épületekben – például a szinajai Peles-kastélyban – a román állammal közösen szervezhetett volna különleges eseményeket. Csakhogy a PRM által kért normakontroll nyomán az alkotmánybíróság visszadobta a parlamentnek a törvényt (mindez egyébként precedensnek számít a romániai törvénykezésben), megállapítva, hogy sérti az állampolgárok közötti egyenlőség elvét.
Az uralkodócsalád nevében Adrian Vasiliu ügyvéd máris leszögezte: I. Mihály számára egyetlen lehetőség maradt, mégpedig a hatályos restitúciós törvény értelmében természetben, bírósági úton visszaigényelni vagyonát. Márpedig ez független szakértők szerint jóval meghaladja a román állam által felajánlott 30 millió eurós kárpótlás értékét, hiszen a magángyűjtemények, festménykollekciók, birtokok, impozáns kastélyok piaci értéke felbecsülhetetlen. Az alkotmánybíróság döntését egyaránt élesen kifogásolták a bukaresti kormány- és ellenzéki pártok, mondván, a volt uralkodónak nyújtott kártérítéssel egy történelmi adósságot rótt volna le az állam.