A jövő nemzedékek iránti felelősségről, valamint a kutatás és az információ szabadságának fontosságáról beszélt tegnap, a tudomány világnapján Sólyom László köztársasági elnök a Tudomány Világfóruma megnyitóján. A háromnapos budapesti tanácskozásra mintegy nyolcvan országból több mint 450 külföldi és 150 hazai vendég érkezett, köztük három Nobel-díjas tudós. Az államfő megnyitó- beszédében az alapkutatás és az alkalmazott kutatás összefüggéseinek, illetve a tudományos vívmányok másokkal való megosztásának fontosságát is hangsúlyozta.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a fórum elnöke köszöntőjében elmondta, a konferencia célja, hogy a tudósok és a döntéshozók együtt vitassák meg a tudomány szerepét a mindennapi életben, és együtt vizsgálják meg a tudományos tevékenység során fölvetődő etikai kérdéseket. Beszélt arról is, hogy ebben a században sokkal inkább a tudomány határozza meg a világ alakulását, mint korábban: új alapokat és nyersanyagot kínál az emberiség gyarapodásához és jólétéhez, de eredményeiben nem részesül egyformán valamennyi régió, embercsoport.
Janez Potocnik, az Európai Unió kutatási főbiztosa a konferencia utáni sajtótájékoztatón kijelentette, a tudásalapú társadalomnak nincs alternatívája, és Európa csak a termékekbe fektetett tudással őrizheti meg versenyképességét. – Versenyeznünk kell, de nem mindenáron. Nem szeretnénk a béreket csökkenteni a versenyképesség érdekében, sem megkurtítani a társadalombiztosítási juttatásokat – fogalmazott a főbiztos. Hozzátette, a versenyképesség érdekében Európa nem szeretne engedményeket tenni a környezetvédelem területén sem.
Vizi E. Szilveszter megemlítette az izraeli–palesztin tudományos szervezet ülését, amely jól példázza, hogy a tudomány nem ismer határokat, és a politika felett áll.
origo.hu
Lencsevégre kapták a miniszterelnököt az olasz éjszakában
