Nem mindennapi módosító indítványt nyújtott be a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz a kormány. Az eredeti verzió szerint az egyházi iskoláknak gyermekenként évente 128 970 forint kiegészítő támogatás járna. A módosító javaslat ezt pontosan 1 forinttal, 128 971 forintra emeli. A módosítás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az önkormányzatiak mellett az egyházi iskolák tanulói is megkapják a vidéki gyerekek után fizetett támogatást.
– Ez a cinikus lépés a diákok és a szülők arcul csapása, az egyház megalázása – mondta lapunknak a módosító indítványt kommentálva Papp Kornél, a Református Egyház Zsinatának oktatási irodavezetője. Megírtuk: múlt pénteken több ezren tüntettek a budapesti Felvonulási téren, a lerombolt Regnum Marianum-templom helyén felállított keresztnél az egyházi iskolák jövő évi támogatásának csökkentése miatt. A résztvevők petícióban követelték Magyar Bálint minisztertől, hogy terjesszen be módosító indítványt a költségvetési törvénytervezethez, amely jövőre 156 399 forintra emeli egyházi közoktatási kiegészítő normatív támogatást.
Eközben a közoktatást érintő költségvetési fejezetek ellen tiltakozó petíciót adott át az Oktatási Intézményeket Fenntartók Országos Szövetsége a Parlament előtt. Kaszás Mátyás, a szervezet elnöke közölte: kezdeményezésüket támogatja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete és az egyházi oktatási intézmények érdek-képviseleti szerve is. Kaszás arra szólította fel a képviselőket, hogy ne fogadják el a jövő évi oktatási büdzsét, mert az súlyosan veszélyezteti az iskolák létét. Hozzátette: hiába hivatkozik a kormány arra, hogy az áfacsökkentés miatt kevesebb lesz a kiadás, az iskolák költségvetésének 70–80 százalékát a bérek teszik ki, azok pedig áfamentesek. Kaszás szerint az egyetlen elfogadható megoldás az infláció mértékű normatívaemelés lenne. Kijelentette: amennyiben az Országgyűlés változatlan formában fogadja el a büdzsét, akkor az iskolák kénytelenek lesznek előteremteni valahonnan a kieső összeget. Korábban azt tervezték, hogy a szülőkkel fizettetik meg a normatívacsökkenés miatt keletkezett hiányt – ez gyermekenként átlagosan egy-kétezer forintot jelentett volna –, ám ezt az ötletet elvetették, mert a lépés alkotmányosan aggályos lenne. Most azt tervezik, hogy januárban egy-két hét kényszerszünetet rendelnek el az iskolák, a leghidegebb hónapban ugyanis több százezer forintot spórolhat meg a rezsin egy-egy intézmény. Kaszás Szili Katalin házelnöknek címzett petícióját Juhász Bálint, az Országgyűlés alelnökeinek munkatársa vette át.
A Parlamentben jártak tegnap az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének képviselői is, akik 55 ezer aláírást tartalmazó ívet adtak át a művészeti képzés megmentése érdekében. Az iskolák kellő időt kérnek arra, hogy kialakítsák a megfelelő minőségi kritériumrendszert, amelynek alapján a kormány szándéka szerint már a jövő év második felében osztályozzák az intézményeket. Azoktól az iskoláktól, amelyek nem felelnek meg a feltételeknek, megvonják a támogatást, sőt visszafizettetik velük az addig felvett pénzt is.
A közoktatás a legnagyobb vesztes. Mintegy húszmilliárd forinttal csökken jövőre a közoktatás állami támogatása az ideihez képest. A jövő évi költségvetési javaslat szerint a kollégiumok, a kistelepülési iskolák, az egyházi intézmények és a művészeti iskolák jártak volna a legrosszabbul. Utóbbiak hosszú küzdelem után végül is megnyerték a túlélésért vívott harcot. Az eredeti javaslat szerint a zeneművészeti ág normatíváját 105 ezerről 80 ezer forintra, a többi művészeti képzését pedig 59 ezerről 40 ezer forintra csökkentették volna, ám végül a művészeti iskolák elérték, hogy ugyanannyit kapnak, mint az idén. Nem jártak ilyen jól a kollégisták. Bár a szakma és az ellenzék közös nyilatkozatban tiltakozott a javaslat ellen, így is közel tíz százalékkal csökken az intézmények támogatása. Az eredeti tervezet szerint 350 ezer forintról 292 ezer forintra csökkentették volna az egy tanulóra jutó állami pénzt, a tiltakozások hatására ezt végül 318 ezerre módosították. Az egyházi iskolákkal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, így a tanárok, a szülők és a gyerekek kénytelenek voltak az utcára vonulni. A büdzsé sújtja a kis iskolákat is: eltörölték a kistelepülések felső tagozatainak kiegészítő támogatását, és a 3-3500 fős lélekszámú települések óvodái és iskolái sem kapnak egy fillér pluszpénzt sem.
A falusi iskolák helyzetéről írás az 5. oldalon
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
