Sólyom László újévi köszöntőjének középpontjában a 2006-os országgyűlési és önkormányzati választások álltak. Az államfő rendhagyó, a televíziós csatornákon tegnap több időpontban is sugárzott interjújában felszólította a polgárokat, hogy vegyék komolyan a választásokat, hiszen ez az az alkalom, amikor mindannyian döntési helyzetben vagyunk. Sólyom szerint a demokrácia nyilvánul meg abban, hogy választhatunk, s mivel szabadon választunk, nagy a felelősségünk. A felelős ember ad magára, és megköveteli, hogy ne akarják teljesíthetetlen ígéretekkel vagy mások kárára megnyerni támogatását. Reális, hosszú távú programot akar látni, és annak hiteles jelét, hogy az adott pártban lesz elszántság véghezvinni mindazt, amit ígér.
*
Sólyom László kijelentette: arra lenne büszke, ha Magyarországon nem lehetne lejárató kampánnyal választást nyerni. Az államfő szerint az embereknek elegük van abból, hogy a politikában ellenségképpel dolgoznak. Sokan emlékeznek a faji alapon gyártott ellenségre vagy az osztályellenségre. A rendszerváltás utáni politika súlyos bűne, hogy nem szüntette meg ezt a módszert. Az államfő bízik abban, hogy megjelenik és eredményessé válik a magyar politikai életben is az a minta, amely a pozitívumokra épít.
Úgy látja: a politikusok felelőssége, hogy időszerű, világos és elérhető célokat határozzanak meg, és ők alkotják meg azokat a feltételeket, amelyek megkönnyítik vagy nehézzé teszik a munkát, eredményessé vagy hiábavalóvá az erőfeszítéseket. Az embereknek éppúgy szükségük van a pontos tájékoztatásra, mint az önálló ítéletalkotásra, hogy ne lehessen olcsó reklámfogásokkal befolyásolni őket.
Sólyom kiemelte: demokratikus, alkotmányos pártok versenyeznek egymással, és egyik sem viszi romlásba az országot, bármelyik győz is. A gazdaság és a hétköznapi élet nem négyéves ciklusokban létezik, ezért sokkal inkább távlatosan, az ország – és most már Európa – érdekeit szem előtt tartva kellene politizálni, és nem élet-halál kérdésként beállítani a győzelmet.
Sólyom szerint a szegénységet megszüntetni, a tisztességes anyagi gyarapodást lehetővé tenni, a magyar kultúrát és tudományt fenntartani, a magyar nemzetet határoktól függetlenül megtartani csak úgy lehet, ha mindenki lelkiismeretesen végzi a maga feladatát. Minden egyes emberen nagyon sok múlik, és csak ritkán lehet a külső körülményekben mentséget találni arra, amit elmulasztunk. Az elnök szólt arról is, hogy ebben az évben lesz az 1956-os forradalom ötvenedik, valamint Bartók Béla születésének 125. évfordulója. Mindkét ünnep a magyarság és az egyetemes emberiség kapcsolatáról szól.
Sólyom arra kérte az embereket, hogy az újévi fogadalmak idején ne csak magukra gondoljanak, hanem a családjukra és azokra is, akik segítségre szorulnak. Köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt esztendőben önzetlenül segítettek másokon.
Szombaton többnapos hallgatás után a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményben adott magyarázatot a nemzeti lobogó hiányára az előre rögzített tévéinterjúban: – A köztársasági elnök mindig mérlegeli, hogy nyilvános szereplése alkalmával – a hivatalos állami rendezvényeken és nemzeti ünnepeinken kívül – indokolt-e nemzeti jelképeink használata. Újévi televíziós üzenetét az államfő nem kívánta külsőségeiben nemzeti ünnepeink rangjára emelni. Sólyom László ezért a beszédet dolgozószobájában mondta el, ahol – szemben a Sándor-palota tárgyalótermeivel – sosincs zászló – közölte Wéber Ferenc, a hivatal sajtófőnöke.
A pártok elvben egyetértenek
Lendvai Ildikó (MSZP): Mi, szocialisták a köztársasági elnök úr szavait nyitott füllel hallgattuk, és készek vagyunk arra, hogy ne szálljunk be az ígéretlicitbe, és hogy ne fessünk szarvakat és patákat a politikai ellenfélre. E helyett inkább hosszú távú és felelős programokkal szeretnénk versenyezni. Mégis félő, hogy nem a szilveszteri pezsgő okozza a legnagyobb kábulatot 2006-ban, hanem azok az egészen elvakult ígéretek.
Halász János (Fidesz): Egyetértünk az államfő beszédének minden gondolatával. Értelemszerű, hogy egy emelkedett beszéd minden emberhez, minden magyarhoz közvetlenül szólt, de az a helyes, hogyha a beszédben foglaltakat a politikai pártok is megértik és megszívlelik.
Fricz Tamás politológus: Furcsa döntés volt a nemzeti lobogó mellőzése, az államfő valószínűleg az egyszerűség, keresetlenség okán döntött így. A zászlónak ott a helye Sólyom László mögött, nemcsak azért, mert ez a nyugati világban is így természetes, hanem mert a lobogó és a köztársasági elnök is a nemzet szimbóluma. Az államfő a jövő évi választásokról beszélve kívül helyezte magát a politikai eliten, úgy beszélt a politikai küzdelemről, mint egy egyszerű állampolgár. A pártokhoz címzett intő szavainak nagyon fontos gesztusértéke van, ugyanakkor nem valószínű, hogy ennek lesz foganatja. Minden ez ellen szól, a nagy pártok mögött álló táborok tragédiaként élnék meg a másik politikai erő győzelmét.
Ágh Attila politológus: A köztársasági elnök valóban tartalmi beszédet mondott, és igaza volt, hogy nem éjfélkor hangzott ez el, mert akkor kevésbé figyeltek volna rá oda. Tetszett, amikor az államfő azt mondta, a pártoknak abban kellene versenyezniük, milyen reformokat ajánlanak 2006 utánra, nem pedig negatív kampányba kezdeni. Fontos gondolat az is, hogy az EU-csatlakozás miatt nem négyéves ciklusokban kellene gondolkodni. Sólyom László nem mondta ki, de ez többpárti konszenzust feltételez. Elvileg megvalósítható, hogy ne negatív kampány legyen, bár a pártokat semmi az égvilágon nem kényszerítheti erre, legfeljebb a választóközönség hozzáállása.
