Imaévet hirdetett a katolikus egyház

A Magyar Katolikus Egyház a 2006-os esztendőre imaévet hirdetett a nemzet lelki megújulásáért. Az erről szóló, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelét az újévi szentmiséken olvasták fel a lelkipásztorok az összes hazai templomban. A katolikus állásfoglalás szerint nemzetünk nagyon nagy bajban van, s csak Isten irgalma menthet meg minket.

2006. 01. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 2006. esztendő különleges évfordulók ideje nemzetünk történelmében. Október 23-án, Kapisztrán Szent János ünnepén az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenéves évfordulójára emlékezünk. De emlékezünk a nándorfehérvári diadal 550 éves évfordulójára is, arra a győzelemre, amelyet II. Mohamed szultán támadó hadseregével szemben Hunyadi János és Kapisztrán Szent János buzdítására a hazája védelmében öszszefogó keresztény nép aratott. Sok más évforduló mellett főleg ez a két nagy esemény indít minket arra, hogy a 2006. évre imaévet hirdessünk a nemzet lelki megújulásáért – áll a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelében.
Az állásfoglalás szerint a nemzet olyan tragikus állapotban van, hogy csak az isteni csoda mentheti meg. – Ránk telepszik az elmúlt évszázadok és évtizedek tragédiáinak és kudarcainak sorozata. Vérengzések és megaláztatások. Bizalmatlanság nemzetünkön belül, az összetartás drámai hiánya: olyan seb, amely Mohácsot hozott ránk, olyan seb, amely máig nem gyógyult be. Súlyosan nehezedik ránk a reménytelenség bűne és a csüggedés kísértése is. A térség országainál jóval korábban kezdődött nálunk a gyermekellenes magatartás. A hatalom bár jólétet nem tudott biztosítani, de megengedte az abortuszt, amelyet keresztények is tömegesen elkövettek. Így mintegy hatmillió magyar nem születhetett meg – értékelt a katolikus egyház. A körlevél említést tett még arról is, hogy az 1956-os forradalom bukása után sokan a hétköznapi önzésbe menekültek a dicstelennek és reménytelennek érzett jövő elől. A forradalom utáni évtizedek hatására sok hívő ember is kételkedik abban, hogy lehet ma keresztényként élni, gyűlt társadalmunkban a bizalmatlanság, a keserűség, a sérelmek emléke és a félelem.
A körlevél szerint ma is hordozzuk népünk életének lelki sebeit. Sokunk életét a szétszórtság, a reménytelenség, a pillanatnyi előnyöket kereső anyagiasság és karrierizmus, a jövőtlenség érzése és a depresszió jellemzi. Nehezen jutunk átfogó, derűs életszemléletre. Alig érezzük a jövő vonzását és ígéretét. Nem csupán anyagi nehézségek, a családok életét megnehezítő külső körülmények, hanem gyakran ez a jövőtlen gondolkodás is okozza, hogy nemzetünk lélekszáma rohamosan csökken, hogy népesedési összeomlásnak nézünk elébe.
A körlevél megjelöli a reménytelenségből kivezető utat: imádkozzunk hát ebben az évben egyénileg és közösségileg is a magyarság lelki megújulásáért. Arra buzdít minket, hogy a nagy ügynek az előmozdításában vegyük ki a részünket imádságunkkal, de egyéni és közösségi tevékenységünkkel is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.