A Védegylet a „Ló kérdez” elnevezésű vitasorozatának rendezvényén mind a négy parlamenti párt képviselője egyetértett abban, hogy támogatni kell a környezetet kímélő mezőgazdasági módszereket, köznyelvi kifejezéssel élve a biotermelést, hiszen ezt az Európai Unió is több forrással finanszírozza, mint az intenzív, káros vegyszereket alkalmazó nagyüzemi agrárgazdálkodást, és több munkahelyet is teremt az országban. Arról azonban vita alakult ki, hogy ezért az elmúlt nyolc évben miért nem álltak ki egyértelműen a politikai erők.
Medgyesy Balázs, a Fidesz zöldtagozatának elnöke szerint a jelenlegi kormány azt a szemléletet követi, hogy Magyarországon legfeljebb százezer gazdálkodóra van szükség, és ennek köszönhető, hogy az újonnan csatlakozó országok közül az európai uniós agrár-környezetvédelmi támogatások mértékét tekintve az utolsó helyen állunk. Az uniós csatlakozás mezőgazdasági fejezetét Medgyessy Péter kormánya zárta le, és a tárgyalásokon a biotermelés támogatásának csökkentéséért küzdöttek az intenzív mezőgazdaság javára, így öszszességében kevesebb pénzt kapott Magyarország az agráriumra az EU-tól – mutatott rá a képviselő.
Orosz Sándor szocialista képviselő szerint azonban már rég többmodelles lehetne a mezőgazdaság, ha ehhez megszületett volna a nemzeti egyetértés. Megjegyezte: az Orbán-kormány sem képviselte eléggé az ökogazdálkodást, hiszen ha azt fontosnak tartotta volna, nem „egy beszorított tárgyalás” végére hagyja, hanem korábban megegyezik erről az EU-val.
A vendégek egyetértettek abban is, hogy hazánkban hosszú távon meg kell tiltani a génmódosított anyagok szántóföldi használatát. Medgyesy Balázs bejelentette: a Fidesz törvényt is hozna a génmódosított anyagok mezőgazdasági használatának hazai tilalmáról, és az EU-ban kezdeményezni fogja az együtt termesztés szabályainak megváltoztatását, hogy garantálhassák, az ilyen növények a határon túlról sem kerülnek be az országba. A képviselő radikális javaslatokkal állt elő a Védegylet munkatársainak erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdéseire válaszolva is. Mint fogalmazott, a turisták és a vendéglátók nagy kiterjedésű, tarra vágott foltokkal találkoznak erdeinkben, miközben az erdőgazdálkodással foglalkozó részvénytársaságok egy közepes méretű panzió éves árbevételét sem teljesítik. Kijelentette: ebben is teljes stratégiaváltásra van szükség. Egy országos állami erdészetet kell működtetni, amely kezeli az állami erdeinket, és annak megóvásában érdekelt.
Orosz Sándor arra emlékezetett, hogy az erdő az ország többcélú faigényének kielégítésére is szolgál, és a faanyag felhasználása a levegőtisztaság szempontjából sem mellékes. Azzal viszont egyetértett, hogy az igényeket inkább fásítással, mint fairtással kell kielégíteni. A politikus nem vetette el egy egységes állami erdészet lehetőségét sem.
Érdekfeszítő vita alakult ki arról is, hogy miért nincs előrelépés nyolc éve Bős–Nagymaros ügyében. Mint ismert, a hágai elképzelések szerint Magyarországot és Szlovákiát is 50-50 százalék illeti meg a Duna vízhozamából a Szigetközben, de a szlovák fél csak 20 százalékot enged a folyóba. Medgyesy Balázs szerint ez azért van, mert a jelenlegi kabinet megszakította a tárgyalásokat, Orosz Sándor viszont úgy jellemezte a múlt éveket, hogy „szlovák álláspont van, magyar álláspont nincs”, és ez a helyzet sokat ártott a Duna mentén élőknek, illetve az országnak.
A Védegylet vitaestjének végén a Duna után a Tisza védelmének kérdése került a középpontba.
Medgyesy Balázs kijelentette: a kormány Románia EU-csatlakozási szándékának támogatásával elmulasztotta a lehetőséget, hogy felszámoltassa a Tiszát fenyegető, közel 300 veszélyforrást, köztük a verespataki aranybányát. Az EU-ban viszont el kell érni, hogy Románia betartsa az európai bányászati direktívákat, és akkor nem lehet a verespataki beruházást megvalósítani. A Vásárhelyi-tervről szólva a képviselő kiemelte: eddig egyetlen vésztározó sem épült meg, nem nőtt az árvízvédelmi biztonság, ezért egy új kormánynak az a feladata, hogy azonnal hozzálásson a Vásárhelyi-terv megvalósításához, de azt ki kell egészíteni élőhelyvédelmi tervekkel is. Verespatak ügyében az Orbán-kormány „harcosan csöndben volt” – jelentette ki Orosz Sándor, aki szerint először Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter tett az ügyben jelentős lépéseket. Megjegyezte: a vétó nem megfelelő eszköz a célok elérésére, hiszen nem hiszi, hogy „kint kellene tartani az erdélyieket az EU-ból”. Katona Kálmán ezzel szemben közölte: az Orbán-kormány minisztereként azonnal lépett Verespatak ügyében, és prezentációt is tartottak az EU minisztereinek.
Gombos András arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU úgynevezett szupervégzáradékával egy évvel ki is lehet tolni azoknak az országoknak a csatlakozását, amelyek bizonyítottan nem tartják be a közösség jogszabályait. A Vásárhelyi-tervvel kapcsolatosan azonban az államtitkár kénytelen volt elismerni, hogy 2003-tól a mai napig egyetlen víztározó sem épült meg.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
