Drágul az adósság

Egyre drágábban hajlandók finanszírozni a magyar államadósságot a külföldi befektetők – figyelmeztet legfrissebb jelentésében a Bloomberg. Veres János pénzügyminiszter szerint a forintgyengülés hátterében nem magyar gazdaságpolitikai okok állnak, külföldi pénzintézetek ennek azonban éppen az ellenkezőjét állítják.

Tíz hónapos csúcsára emelkedett a hároméves magyar állampapírok hozama, ami azt jelenti, hogy a külföldi befektetők egyre drágábban hajlandók hitelezni Magyarországnak – állapítja meg tegnap közzétett jelentésében a Bloomberg hírügynökség, amelynek kimutatása értelmében a március 2-án kibocsátott hároméves magyar állampapír hozama 7,17 százalékosra emelkedett a kibocsátása óta. Ebből arra lehet következtetni, hogy a csütörtökön forgalomba kerülő 70 milliárd forintnyi magyar állampapírért 252 millió forint többlethozamot kell fizetnie a magyar államnak. Idézve a legnagyobb térségi kötvényvásárló társaság, a Pacific Investment Management vezetőjének nyilatkozatát, a Bloomberg megjegyzi: úgy tűnik, a kormány nem tudja ellenőrzés alatt tartani a költségvetési hiányt.
Veres János a köztévé tegnapi adásában úgy vélekedett: a forint árfolyamát az utóbbi két hétben alapvetően nem magyar belpolitikai és nem magyar gazdaságpolitikai okok mozgatták. A pénzügyminiszter szerint a látványos forintgyengülés hátterében globális folyamatok állnak.
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnapi nyilatkozatában a nemzetközi fejlemények mellett a hazai makrogazdasági mutatókat is felelőssé tette a magyar valuta gyengüléséért. A BNP Paribas befektetési csoport tegnap arra figyelmeztetett, hogy az egyaránt jelentős külső fizetési egyensúlyhiány miatt a következő hónapokban várhatóan fennmarad a magyar forint és az izlandi korona árfolyamainak együtt mozgása. A feltörekvő piacokkal foglalkozott tegnapi számában a Financial Times is.
Eközben a Német–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvánosságra hozta tavaszi konjunktúrafelmérését, amely szerint a magyarországi német cégek leginkább a magyar államháztartás állapota miatt aggódnak, az ebből fakadó kockázatok ugyanis jelentős bizonytalansághoz vezetnek. Az elemzésben a válaszadók mindöszsze 13 százaléka értékelte jónak hazánk gazdasági helyzetét, s a megkérdezett cégek több mint fele vélekedett úgy, hogy Magyarország nem tudja 2010-ben bevezetni az eurót.