Többféleképpen védhetik a települések az önazonosságukat

Akár egyidejűleg több eszközt is bevethet egy adott település az önazonossága védelmében, viszont ez a lehetőség önkéntes, az önkormányzatok akkor élnének vele, ha azt a helyiek támogatják, hiszen a települések vezetése legközelebb is számít a választók bizalmára. A legvitatottabb pont kikerülhet a végleges szabályozásból.

A Balaton környékén költséges a helyben maradás, ebben könnyítő eszköz lehet a települések önazonosságát védő tervezet Fotó: Kurka Geza Corey Forrás: Shutterstock

Lezárult a települések önazonosságát biztosító törvénytervezet társadalmi egyeztetése, a végleges változatból pedig kikerülhet az ingatlanszerzés korlátozásának bevezetése. Ezzel együtt több eszközt is alkalmazhatnak egyidejűleg a települések az önazonosságuk védelmében – mondta lapunknak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Kifejtette, a legvitatottabb, az ingatlanszerzést szabályozó pont megítélése vegyes volt, hiszen a vásárolni szándékozók (és/vagy az adott térségben aktív közvetítők) ellenezték, míg az érintett települések polgármesterei pont ezt az elemet találták a legérdekesebbnek.

Megvédhető akár több módon is a települések önazonossága, feltéve, ha a helyiek is akarják ezt
Fotó: Fejér Megyei Hírlap/Pesti Tamás

Megmarad ugyanakkor az elővásárlási jog biztosítása (ezzel az önkormányzat vagy az adott ingatlan telekszomszédai élhetnének), feltételekhez kötés (akár helyi adók formájában), a lakcímlétesítés feltételekhez kötése vagy éppen tiltása.

A szakértő hangsúlyozta, a helyiek reakciója lesz a meghatározó, hogy egyáltalán alkalmazza-e bármelyik lehetőséget az adott település vezetése, hiszen a következő választáson is számít az ott élők bizalmára. Ehhez pedig az szükséges, hogy olyan döntést hozzanak, ami a helyiek számára nem jár hátrányokkal. Túl azon, hogy jelen formájában képlékeny a tervezet, a bevezetéstől számítva pár éven belül már látszódhatnak az ingatlanpiaci hatásai.

Balogh László szerint egyébként a meglévő eszköztár együttes vagy rugalmas alkalmazása is hasonló eredményt hozhat, mintha magát a tényleges ingatlanvásárlást korlátoznák.

Nehéz ugyanakkor egyértelműen pozitívnak vagy negatívnak tekinteni a települések önazonosságáról szóló tervezetet, hiszen számít az is, kinek az oldaláról nézzük – hívta fel a figyelmet. A legvitatottabb pont esetében már jól látható, mennyire vegyes a fogadtatása, és az sem mellékes, hogy a helyiek hogyan fogadják ezeket a lehetőségeket – meglehet ugyanis, hogy az ő véleményük kisebb nyilvánosságot kap. Vannak olyan települések, ahol egy adott nemzetiségűek aránya a húsz vagy akár negyven százalékot is elérheti, számukra fontos lehet például az azonosság védelme.

Megírtuk, a helyi önkormányzatok a tervek szerint július elsejétől köthetik feltételekhez a tulajdonszerzést vagy lakcímbejelentéseket. A törvényjavaslat három régiót nevesít, a Balaton, illetve a Velencei-tó környékét, valamint a budapesti agglomerációt. Az egyik előzmény, amire a települések önvédelmét biztosító törvénytervezet reagál, a kiköltözési hullám, e tekintetben pedig a Velencei-tó is érintett, hiszen mára már sokkal inkább a főváros és Székesfehérvár agglomerációja, mint klasszikus nyaralóövezet. 

A másik tényező, hogy a hirtelen vagy tovább bővülő lakosságszám olyan közműhálózat-bővítési igényt generál, amelyet az adott település nem tud finanszírozni. Egyes számítások szerint akár négyszáz olyan település is lehet, amelyekre nagy a kereslet, felmentek az ingatlanárak, ami nehezíti a helyben maradást. 

Bár a keleti, román határhoz közeli települések számára is adott a lehetőség, ám ott a túlnépesedéstől vagy a települések terjeszkedésétől nem kell tartani. Ingatlanpiaci szempontból a schengeni övezet bővítése számít keresletnövelő tényezőnek, és van olyan város, amelyik kifejezetten örült is a lakosságszám növekedésének. Emellett az uniós jogokkal összhangban akár budapesti kerület is ragaszkodhat az önazonosságához és részesítheti előnyben a budapestieket a felköltözőkkel vagy például egy külföldi lakásvásárlóval szemben.