Csak a helyiek érdekei mentén valósulhat meg a települések önvédelme

Példa nélküli felhatalmazást kapnak az önkormányzatok a betelepülések szabályozására, ezzel viszont nem kötelező élniük a településeknek. A lapunknak nyilatkozó szakértő szavaiból kitűnik, a már amúgy is (túl)népesedő településeknek kerülhet a kezébe eszköz, de például a bevezethető elővásárlási jog nem általánosan érvényes az összes lakóra, hanem csak az önkormányzatra vagy a telekszomszédokra az.

Illusztráció Fotó: Németh András Péter Forrás: Andras Peter Nemeth

A helyi önkormányzatok a tervek szerint július elsejétől feltételekhez köthetik, vagy akár meg is tilthatják a tulajdonszerzést vagy lakcímbejelentéseket. A törvényjavaslat három régiót nevesít, a Balaton, illetve a Velencei-tó környékét, valamint a budapesti agglomerációt. Természetesen a tervezett intézkedésnek lesznek, lehetnek is ingatlanpiaci hatásai. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője lapunk megkeresésére elmondta, Debrecen, Szeged és valamennyire Kecskemét környékén is jellemző a főváros kapcsán már említett kiköltözési hullám – az egyik előzmény, amire a települések önvédelmét biztosító törvénytervezet reagál. A szakértő kifejtette: ilyen folyamatnak akkor lehetünk tanúi, amikor erős évet vagy éveket zár az ingatlanpiac, a nagyvárosok drágulnak és a megfizethetőbb lakhatás reményében több a ki-, mint a beköltöző.

A keleti országrészben akár ellentmondásos is lehet a települések önvédelme, hiszen a helyi ingatlanpiacnak kifejezetten jót tesz, ha akár évek óta hirdetett házakat sikerül eladni. Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Velencei-tó ma már kevésbé nyaralóövezet, sokkal inkább Székesfehérvár és Budapest agglomerációja. A Balaton és Budapest pedig a két leglikvidebb térség, illetve település, ahová nemcsak helybeliek érkeznek, hanem gyakran külföldiek is. A jövedelem az ingatlanárak szempontjából meghatározó, így például egy Balaton-környéki fiatalnak nehezebb helyben maradni, hiszen alacsonyabb a jövedelmi szintje, mint annak, aki a magyar tengernél vesz nyaralót – ismertette a szakértő a hátteret.

Az egyes számítások szerint akár négyszáz olyan település is lehet, amelyekre nagy a kereslet, felmentek az ingatlanárak, a már említett helyben maradás mellett pedig az is nehézséget okoz, hogy a hirtelen vagy tovább bővülő lakosságszám olyan közműhálózat-bővítési igényt generál, amelyet az adott település nem tud finanszírozni. Meg kell tehát határozni egy olyan lakosságszámot, amely nem kevesebb a jelenleginél, de az adott település az előbb felsorolt okokból nem kívánja túllépni.

A települések öt eszközből választhatnak. A legszigorúbbat, egyben a legkevésbé valószínűbbet, a tulajdonszerzés teljes tiltását a betelepülők számára csak olyan ingatlanok esetében lehet alkalmazni, ahol az elmúlt tíz évben nem tiltották meg az építést. Emiatt például Érden, Balatonalmádiban vagy Dörgicsén biztos, hogy lesznek olyan területek, amelyek nem vonhatók korlátozás alá – fogalmazott Balogh László.

A másik ilyen eszköz a tulajdonjog vagy a lakcímlétesítés feltételekhez kötése.

A település kivethet helyi adót is, ám a szakértő szerint ez ott életszerű, ahol eleve magasak az ingatlanárak, egy százmillió forintért gazdát cserélt ingatlan vételára 3-5 százalékának befizetésével a település pluszforráshoz jut, ebből jó esetben fejlesztheti az infrastruktúrát. Vagy elővásárlási jogot ír elő, de ez meglehetősen szűk kört érint, a település önkormányzata vagy a közvetlen telekszomszédok élhetnének vele.

Mivel a döntést az Országgyűlés az önkormányzatok kezébe adja, ezért csak azokon a helyeken várható bármilyen korlátozás, ahol a betelepülők magas száma általános elégedetlenséget okoz a helyi lakosok körében – fogalmazott Balogh László, megjegezve, hogy ez fordítva is igaz. Hiszen ha az egyes képviselő-testületek az ott élők akarata ellenében hoznának olyan döntést, ami negatívan érintheti az ingatlanuk értékét, annak messzemenő hatásai lennének a következő önkormányzati választáson.

A szakértő végül szólt arról is, hogy a kép árnyalt, hiszen a keleti, román határhoz közeli települések számára is adott a lehetőség, ám ott a túlnépesedéstől vagy a települések terjeszkedésétől nem kell tartani, a schengeni övezet bővítése számít keresletnövelő tényezőnek, és van olyan város, amelyik kifejezetten örült is a lakosságszám növekedésének. Emellett az uniós jogokkal összhangban akár budapesti kerület is ragaszkodhat az önazonosságához és részesítheti előnyben a budapestieket a felköltözőkkel vagy például egy külföldi lakásvásárlóval szemben.