A másik ilyen eszköz a tulajdonjog vagy a lakcímlétesítés feltételekhez kötése.
A település kivethet helyi adót is, ám a szakértő szerint ez ott életszerű, ahol eleve magasak az ingatlanárak, egy százmillió forintért gazdát cserélt ingatlan vételára 3-5 százalékának befizetésével a település pluszforráshoz jut, ebből jó esetben fejlesztheti az infrastruktúrát. Vagy elővásárlási jogot ír elő, de ez meglehetősen szűk kört érint, a település önkormányzata vagy a közvetlen telekszomszédok élhetnének vele.
Mivel a döntést az Országgyűlés az önkormányzatok kezébe adja, ezért csak azokon a helyeken várható bármilyen korlátozás, ahol a betelepülők magas száma általános elégedetlenséget okoz a helyi lakosok körében – fogalmazott Balogh László, megjegezve, hogy ez fordítva is igaz. Hiszen ha az egyes képviselő-testületek az ott élők akarata ellenében hoznának olyan döntést, ami negatívan érintheti az ingatlanuk értékét, annak messzemenő hatásai lennének a következő önkormányzati választáson.
A szakértő végül szólt arról is, hogy a kép árnyalt, hiszen a keleti, román határhoz közeli települések számára is adott a lehetőség, ám ott a túlnépesedéstől vagy a települések terjeszkedésétől nem kell tartani, a schengeni övezet bővítése számít keresletnövelő tényezőnek, és van olyan város, amelyik kifejezetten örült is a lakosságszám növekedésének. Emellett az uniós jogokkal összhangban akár budapesti kerület is ragaszkodhat az önazonosságához és részesítheti előnyben a budapestieket a felköltözőkkel vagy például egy külföldi lakásvásárlóval szemben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!