Vejkey Imre: A pápa a halálával is a békét szolgálta

A kereszténydemokrata országgyűlési képviselő Vejkey Imre a húsvétot Rómában töltötte, ahol az utolsók között láthatta élőben Ferenc pápát. Az azóta elhunyt egyházfőről, az ő örökségéről, temetéséről, Erdő Péter esélyeiről és a katolikus egyház jövőjéről beszélgettünk a politikussal, aki megrendítő személyes élményeket is megosztott az olvasókkal.

Vejkey Imre országgyűlési képviselő, a KDNP frakcióvezető-helyettese, az Igazságügyi Bizottság elnöke, a Magyar Parlamenti Imacsoport alapítója és vezetője Fotó: Kurucz Árpád Forrás: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet

– Ferenc pápa személyesen is megjelent a szertartáson, és volt egy rendkívül megható pillanat húsvétvasárnap.

– Húsvétvasárnap a szentmise hagyományosan nem a bazilikában volt, hanem előtte a Szent Péter téren. Így több százezres tömeg tudott összegyűlni az ünnepre, óriási biztonsági készültség mellett. Amikor a harmadik kordonon is átjutottunk, egy hivatalos vatikáni biztonsági alkalmazott személyesen kísért engem az oltár jobb oldalára az első sorba, a családom pedig a második sorba került mögém. Én csak annyit mondtam: Vejkey Imre vagyok Budapestről, ez biztos tévedés. De nem volt az, így onnan, az első sorból élhettem át a szentmisét és az urbi et orbi áldást. Ferenc pápa kerekesszékkel jött ki a központi erkélyre, nehezen tudta már kimondani a szavakat, de mégis megtette. Röviden szólt: „Megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Buona Pasqua!” – Áldott húsvétot! Ebben sokan szimbolikus üzenetet láttak, mintha a szentatya az utolsó erejével még el akarta volna mondani ezt az áldást. Valóban! Az orvosai nyilván pihenést javasoltak, de ő tudatosan nem akarta kihagyni ezt a pillanatot. Az életénél is fontosabb volt számára, hogy áldást adjon! Ez a mai világban, ahol az áldozatvállalástól mindenki fél, hatalmas üzenet. A szentatya megmutatta, hogy az életét is odaadja értünk. És ez talán minket is ösztönözhet, hogy merjünk tanúságot tenni és áldozatot hozni felebarátainkért.

– Ferenc pápa életműve rendkívül gazdag. Argentínából, a favellák világából érkezett, egészen új színt hozott az egyházba. Mit tart a legfontosabb örökségének?

– A szentatya hagyatéka számomra két jelentős elemmel bír: a szegények és a béke iránti elkötelezettséggel. Orbán Viktor miniszterelnök is a béke melletti kiállását emelte ki, és teljesen egyetértek ezzel. Az elmúlt években két ember volt, aki következetesen, minden körülmények között a békét hirdette: Ferenc pápa és Orbán Viktor. Ha ezt állami szintre fordítjuk le, akkor Vatikán és Magyarország volt a világon az a két állam, amelyik következetesen a béke pártján állt. Ez bővült ki az Amerikai Egyesült Államokkal Donald Trump beiktatását követően. És milyen csodálatos, hogy Ferenc pápa nemcsak életével szolgálta a békét, hanem a halálával is. A temetésére ugyanis elmentek olyan vezetők is, akik nem ápoltak jó kapcsolatot egymással, de a szentatya koporsója mellett, megrendülve, még ők is szót értettek egymással. Például Trump elnök és Zelenszkij között is létrejött egy ilyen találkozás. A hírek szerint ennek kézzelfogható béketeremtő eredménye is lehet a közeljövőben. Ez mindent elmond Ferenc pápa szerepéről.

– És a másik öröksége, a szegények iránti érzékenység?

– Ferenc pápa valóban mindig a legelesettebbek, a szegények, a kitaszítottak, az özvegyek, az árvák, a betegek és a börtönben levők mellett állt. Fontos volt számára, hogy lehajoljon azokhoz, akiket mások észre sem vesznek. És nemcsak a társadalom peremére szorult felnőttekhez, hanem a gyermekekhez is. Emellett nagyon határozottan az élet védelme mellett is kiállt, a fogantatástól egészen a természetes halálig. Elutasította az abortuszt és az eutanáziát. Azt mondta, ha valaki szenved, a szenvedését tegye oda Jézus keresztjéhez, és fogja fel áldozatként, mert az ilyen áldozat megtisztít. Ahogyan az aranyat is tűzzel olvasztják ki, hogy a salak elváljon tőle, úgy tisztul meg az ember is a szenvedésben, vallotta ő. A pápa temetése az ő alázatosságáról tett tanúságot. Végrendelete alapján ugyanis nem a Szent Péter-bazilikában, és nem három koporsóval, hanem egyszerű formában, és így nem is Péter sírjához temetkezett, ahogyan azt elődei tették. Először ez meglepett, de amikor nyilvánosságra került a végrendelete, világossá vált az indoka. Ferenc pápa a Santa Maria Maggiore-bazilikát választotta nyughelyéül. Ez a négy nagy római bazilika egyike, rendkívül különleges vonzással. Ez a templom ugyanis egy pestisjárványt követően épült, égi sugallatra. A hagyomány úgy tartja, az akkori pápa Szűz Mária képét hordozta körbe a városban, és az emberek meggyógyultak. A következő égi üzenet az volt, hogy ott építsenek templomot, ahol augusztusban hó fog esni – és valóban, másnap havazott. Így épült fel a bazilika. Ferenc pápa minden útja előtt és után ide tért be imádkozni, nem pedig Szent Péter sírjához. Ez a tény is azt mutatja, hogy az elhunyt egyházfő milyen mélyen kötődött Szűz Máriához. Ezért kérte, hogy ide temessék – egyszerűen, a sírkőre is csak ennyi legyen írva: Franciscus.

– A Mária-tisztelet számunkra, magyarok számára is fontos, hiszen hazánkat Szent István felajánlotta Szűz Máriának.

– Amikor Szent István király 1038. augusztus 15-én már közel érezte elszólíttatása időpontját, nem Rómának és nem Bizáncnak ajánlotta fel az országot, hanem Jézus Krisztus édesanyjának. Ez nem csupán egy hitbéli, egyházi gesztus volt, hanem közjogi jelentőséggel is bírt. Amikor pár évvel később a német-római császár egy hatalmas hadsereggel megindult hazánk ellen, a pápa azt mondta neki, hogy ha akár egy katonával is belépsz a Magyar Királyság területére, kiközösítelek. A császár visszafordult. Ezért bizton mondhatjuk, hogy a Szűz Máriának tett felajánlás biztosította Magyarország szuverenitását. Mi Regnum Marianum vagyunk – és ez nemcsak hagyomány, hanem valós, élő történelmi erő.

– Ferenc pápa különösen jó kapcsolatot ápolt a magyarokkal. Kétszer is járt Magyarországon, harmadszor pedig Csíksomlyón találkozhattunk vele. Orbán Viktor is úgy fogalmazott: nemcsak egy egyházfőt veszítettünk, hanem a magyarság barátját.

– Érezhető volt a szívbéli kapcsolódás. Nem protokolláris látogatások voltak ezek, hanem valódi, lelki találkozások. A szentatya mindig külön figyelmet fordított a magyarokra, ez számunkra óriási megtiszteltetés volt.

– Egy pápa halála mindig kettős időszak a katolikus egyház életében. Egyrészt a gyász időszaka, másrészt a megújulás ideje. A konklávé hamarosan megkezdődik, és egyre több találgatás lát napvilágot Erdő Péter bíboros esélyeiről. Ön szerint valóban számíthatunk magyar pápára?

– A konklávé mindig nagyon izgalmas, és rendkívül keveset tudunk róla, hiszen épp az a lényege, hogy titkos. A szó maga is erre utal: con clave, azaz „kulccsal együtt” – bezárva. A bíborosokat a Sixtus-kápolnába zárják, ahol a döntés megszületik. Régen kenyéren és vízen tartották őket, amíg nem szállt fel a fehér füst, ma már nyilván nem így van, de a lényeg változatlan, szívvel és lélekkel kell dönteniük. A választás hivatalosan május 7-én kezdődik délután fél ötkor, de már reggel tíztől szentmisével, majd zsolozsmával, elmélkedésekkel készülnek rá. Ez nem pusztán politikai vagy managment döntés, nem kampány vagy érdekérvényesítés, mert a kiválasztás a lélek sugallatára történik. Én hiszem, hogy minden egyes bíboros a Szentlélek vezetésével hozza meg a végső döntését.

– És mit gondol, Erdő Péter valóban esélyes lehet?

– Én drukkolok neki, és természetesen imádkozom is érte. Imádkozom, hogy megvalósuljon, ami Bakócz Tamásnak és gróf Csáky Imrének végül nem adatott meg, hogy legyen magyar származású pápa. Erdő Péter bíboros úr nemcsak a mi szempontunkból lenne méltó jelölt, hanem megválasztása
közép-európai keresztényként is hatalmas üzenetet hordozna. Szent II. János Pál után újra egy régiós egyházfő vezetné az egyházat Szent Péter utódaként.

– Kissé világi, egyházpolitikai megfontolásból is lehet következtetni az esélyekre?

– Természetesen lehet valamennyire spekulálni, és ha így teszünk, szerintem jelenleg hat bíboros neve merül fel a pápaság várományosaként. Hárman közülük Ferenc pápa nyomvonalát követik, egy afrikai bíboros, Robert Sarah radikálisabb konzervatívnak számít, Erdő Péter pedig egy mérsékelt konzervatív jelölt Parolin államtitkár mellett. A kérdés az, hogy akarják-e az egyházban az inga kilengését. Ha egy liberálisabb irányba tolnák tovább, az az egyház egységét is veszélyeztetheti – gondoljunk csak a németországi, frankfurti szinodális gyűlésekre. Ott olyan követeléseket fogalmaztak meg, hogy ha a Vatikán nem fogadja el őket, akkor megvonják a finanszírozást. Ez már nemcsak hitbeli kérdés, hanem egyházpolitikai is. Ugyanakkor az sem biztos, hogy egy radikálisan konzervatív irányt akarnának – ezért logikailag tűnik úgy, hogy egy kiegyensúlyozott, mérsékelt, konzervatív vezetőre van szükség. Ez az ember Erdő Péter. De én azt is óriási kegyelemnek tartanám, ha az új pápa mellett kapna bíboros úr a Kúriában fontos feladatot.

– Függetlenül attól, hogy ki lesz a következő pápa, az talán kijelenthető, hogy az egyház nincs könnyű helyzetben. Egyszerre érik külső és belső támadások. A világ számos pontján üldözik a keresztényeket, miközben Nyugat-Európában a hit helyét gyakran a materializmus veszi át. Emellett belső megosztottság is érzékelhető. Ön szerint milyen feladatok várnak az új egyházfőre?

– A legfontosabb az, hogy a templomok ne holt kövekből álljanak, hanem élőkből. Mi, hívők vagyunk ezek az élő kövek. Ha belőlünk épül fel az egyház, akkor nem számít, ha üldöznek minket, ha oroszlánok elé vetnek, lehet, hogy mi elhalunk, de az utánunk jövők folytatják. Mert nem az egyén sorsa a fontos, hanem a hit tisztasága. A Biblia szerinti keresztény értékrendnek kell fennmaradnia – közte az Isten, haza, család rendjének, a szeretetnek, az áldozatkészségnek. A kereszténység jövője azon múlik, hogy képesek vagyunk-e minél több lelket, minél több élő követ bevonzani az egyházba. Ez az új pápa legnagyobb küldetése, és a miénk is.

Borítókép: Vejkey Imre országgyűlési képviselő, a KDNP frakcióvezető-helyettese, az Igazságügyi Bizottság elnöke, a Magyar Parlamenti Imacsoport alapítója és vezetője (Fotó: Kurucz Árpád)