Ha a kellő mennyiségű aláírás összegyűlik, és a parlament netán hozzájárul a bejegyzéshez, akkor akár zsidó kisebbségi önkormányzatok is létesülhetnének az országban. Egy hónapja megindult a mozgalmárok aláírásgyűjtése. Ezt azonban márciustól júniusig szüneteltetni kell, mert az országgyűlési választások előtt és után 41 nappal nem szabad ilyen tevékenységet folytatni.
A kisebbségi bejegyzést kezdeményezők nevében Szegő András szentendrei vállalkozó nem árulta el, hány aláírás gyűlt össze az első szakaszban, csak annyit ismert el: nem tartanak félezernél. Azt, hogy lassan halad a támogatók megtalálása, azzal indokolta: egyelőre nagy az ellenállás a zsidóság körében. Szegő elmondta, a két hónapos szünet alatt felkészülnek arra, hogy a gyűjtés júniusban sikerrel fejeződjék be. Kérdésünkre, biztosította-e őket támogatásáról az SZDSZ, amelynek kampányfőnöke, Horn Gábor a napokban megszólította a XIII. kerületi zsidó választókat, szavazzanak a szabad demokratákra, Szegő azt felelte: sem biztatást, sem elutasítást nem tapasztaltak a pártoktól.
– Nem csodálkozom az aláírásgyűjtés eddigi gyér eredményén – kommentálta Fröhlich Róbert Dohány utcai főrabbi (Mazsihisz). Ennek okát abban látja, hogy a holokauszt után a magyarországi zsidók minden olyan kezdeményezéstől tartanak, ami „listázásra adhatna okot”. Fröhlich rabbi szerint a kezdeményezőknek már az is intő jel kellett volna legyen, hogy a 2001-es népszámláláson irreálisan kevesen, 12 ezren vallották magukat izraelita vallásúaknak.
Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke azt tudatta: mivel az őszi kisebbségi választásokhoz szükséges választói névjegyzékeket nyár közepén öszszeállítják, a parlamentnek egyedi szabályt kellene alkotnia ahhoz, hogy – igény esetén – a zsidóság késéssel, külön eljárásban megalakíthassa kisebbségi önkormányzatait.

Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben