Lukasenko feketelistára került

Hírösszefoglaló
2006. 04. 10. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Első ízben hozott olyan döntést története során az Európai Unió, hogy kitiltja területéről egy szomszédos európai ország államfőjét. Az EU-tagállamok külügyminisztereinek hétfői luxemburgi tanácskozásán elfogadott vízumkiadási tilalom Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnökre, s a rendszer 30 tisztségviselőjére vonatkozik. Az EU ezzel a lépéssel a márciusi fehéroroszországi elnökválasztáson elkövetett csalások, a jogok semmibevétele miatt tiltakozik. Az EU a választási csalások és az emberi jogok megsértése miatt már korábban is hozott egy vízumtilalmi listát fehérorosz tisztségviselők ellen, azonban azon még csak hat név szerepelt. A mostani, kibővített névsoron viszont sincs rajta a külügyminiszter, amit EU-s források azzal magyaráznak, hogy Brüsszel szeretne megőrizni egy „csatornát”, kapcsolatfelvételi lehetőséget a fehérorosz vezetéssel. Az ellenzék vezetője, Alekszandr Milinkevics egyébként szigorúbb fellépést sürgetett, s állítólag több száz ember felvételét javasolta a „feketelistára”. Az EU maga sem zárja ki további szankciók meghozatalának lehetőségét, illetve a lista bővítését. Ugyanakkor hangsúlyozzák, ezek a lépések nem a lakosság ellen irányulnak, sőt, az EU szeretné támogatni a civil társadalom erősödését.
Az osztrák külügyminiszter aszszony a csúcstalálkozón bejelentette, hogy az EU megerősíti az Európai Bizottság döntését és felfüggeszti a Hamász által irányított palesztin kormány számára folyósított segélyeit. Ursula Plassnik magyarázatként hozzátette, hogy a döntés nem jelent sem fenyegetést, sem zsarolási kísérletet, sem pedig a januári palesztin választásokra válaszként adott kollektív büntetést. A segélyek felfüggesztése vonatkozik mind az uniós pénzekre, mind pedig a tagországok által külön-külön nyújtandó segélyekre. A lépést a Hamász aránytalan és tisztességtelen büntetésnek nevezte. Irán ügyében nem születtek látványos lépések. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője mindössze arról beszélt, hogy „el kell kezdeni a töprengést” az esetleges szankciókról arra az esetre, ha nem sikerülne tárgyalásos úton rendezni az iráni atomprogram ügyét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.