Bár a kormány új áfajavaslata a kereskedelem szemszögéből előnyösebb, az áfakulcsok emelése így is szinte minden termék és szolgáltatás árában érezteti majd a hatását. Drágábbak lesznek az élelmiszerek, de növekednek a rezsiköltségek is, hiszen a víz-, a távhő- és a gázszolgáltatás, valamint a szemétszállítás áfájának mértéke jelenleg csak 15 százalék. Áremelés várható a közlekedési társaságoknál, és többe kerül a szórakozás is: drágulnak majd a mozi- és színházjegyek. Ha a mindössze fél éve életbe lépett 20 százalékos kulcs is megnő, az áremelésekből nem maradnak ki az elektronikus cikkek, a háztartási gépek, valamint a kávé, az édesség, az üdítők és az ásványvíz sem. Drágul az autózás, de igaz ez az építési anyagokra és az ingatlanokra is.
Emlékezetes: a kormány év elején a 25 százalékos kulcsot 20 százalékra csökkentette, ám a remélt árzuhanás javarészt elmaradt. A mostani áfaemelést viszont a cégek biztosan bevasalják a vásárlókon. Az ötszázalékos csökkenés 150-170 milliárd forintos bevételtől fosztotta meg a büdzsét, amit a kormány most könnyűszerrel visszavesz. A kettős áfaemelés a korábbi elképzelésnél – mely a 15 százalékos kulcsot emelte volna öt százalékkal – jóval komolyabb adóelvonást jelent – értékelték az új terveket az elemzők. A Gyurcsány Ferenc által június 9-én ismertetett tervek értelmében az áfakulcs emelkedése idén 60, jövőre pedig 170 milliárd forinttal növelte volna a költségvetés bevételeit, a mostani elképzelés ennél még jobban segítené a büdzsét. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint idén 10-20 milliárd forintos, míg jövőre 60-70 milliárd forintos pluszbevétele keletkezne az államnak akkor, ha a tegnap ismertetett módosítást szeptember elsejei határidővel életbe lép.
– A kormány úgy sugallhat párbeszédre való készséget és nyitottságot, hogy anyagilag még jobban is jár, így két legyet üt egy csapásra – mutatott rá Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. – A költségvetési megszorító intézkedések eddig is inkább improvizációra emlékeztettek, és az ilyen gyorsan megváltoztatott eredeti terv erősíti a kételyt, hogy mennyire stabilan tart ki a kormány többi elképzelése – kommentálta az új terveket Zsoldos István, a Goldman Sachs befektetőház londoni elemzője. Érdemes megjegyezni, hogy a 23 százalékos kulcscsal a régióban ismét Magyarországon lesz a legmagasabb az áfa, és a magasabb áfakulccsal – a portfolio.hu portál szerint – mindössze három országban szembesülnek a világban a fogyasztók: Brazíliában, Dániában, illetve Norvégiában.
Minden energiahordozó drágább lesz az új áfarendszerben. A húszszázalékos kulcs huszonhárom százalékra emelése 2,5 százalékkal drágítja meg az üzemanyagot és az áramot, a 15 százalékos 17-re változása pedig a földgáz árát növeli. Az üzemanyagok áremelkedése egyértelműen kiszámítható: az a benzin, amiért ma literenként háromszáz forintot kell fizetni, változatlan alapár mellett szeptembertől 307 forintba kerülhet. Elméletileg ugyan augusztus elsejével harminc százalékkal emelkedik a gáz és tíz–tizennégy százalékkal az áram ára, a kérdés csak az, hogy ebbe bele kell-e értenünk az áfaváltozást. Az eredeti tervekben a 15 százalékos kulcs húszszázalékosra emelése szerepelt, a logika szerint így most a harmincszázalékos átlagos emelést lefelé kellene módosítania a kormánynak. Más a helyzet az árammal, hiszen a húszszázalékos kulcs módosítása az áremelés bejelentésekor még nem szerepelt a tervekben. Ennek fényében könnyen elképzelhető, hogy az áram előbb augusztusban tíz–tizennégy, majd szeptemberben, az áfaemelés miatt, újabb két és fél százalékkal drágul.
origo.hu
A hely, ahová a napfény nem csak ablakon át érkezik
