Alapvető hiba, hogy a rendszerváltás óta Magyarország és Románia elsősorban a nyugati befektetők felé kacsingat, miközben a régión belüli gazdasági együttműködés lehetőségeire alig figyeltek a kormányzatok – állapította meg a napokban Borbély László, a román kormány területrendezési minisztere. A tárcavezető szerint ezt az állapotot mindenképpen korrigálni kell, éppen ezért az ősszel esedékes második román–magyar közös kormányülés egyik pozitív következménye lesz, hogy román–magyar vállalatok is munkához jutnak Romániában. Az utóbbi időszakban ugyanis számtalan olyan külföldi vállalat – főleg görögországi útépítő cég – jutott állami megrendeléshez Bukarestben, amely képtelen volt elvégezni a felvállalt munkát; hasonló esetek miatt többek között az erdélyi Kolozs megyében bontottak fel nemrég építési szerződést.
Borbély egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a 2007. január elsejére tervezett EU-csatlakozást követő hat év alatt 18 milliárd euró jut Romániának, ennek a lehetőségnek a kihasználására pedig a magyar vállalkozásoknak is fel kell készülniük. Egyébként Bogos Zsolt, a bukaresti gazdasági minisztérium államtitkárának tapasztalata szerint a magyarországi vállalkozók nem mozognak elég gyorsan Romániában, holott szerinte a két ország gazdasága olyannyira egymáshoz kötődik, hogy aki nem ismeri föl a közös lehetőségek kihasználásában rejlő rengeteg esélyt, az megérdemli, hogy ne részesüljön belőle. Analízisparalízisben szenvednek: addig haboznak egy üzleti döntés meghozatalával, amíg itt más, gyorsabban lépő vállalkozók rég elvitték azt a lehetőséget, amin még a magyarországi vállalkozó egyelőre csak gondolkodik – nyilatkozta az államtitkár a Tusnádfürdőn lezajlott bálványosi nyári egyetemen.
Bogos pozitív trendnek nevezte, hogy Románia a tavalyi hét árvíz ellenére képes volt 6,7 százalékos gazdasági növekedést produkálni, ami elsősorban a 16 százalékos egységes adókulcs bevezetésének köszönhető. Domokos László, a magyar Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának alelnöke Tusnádfürdőn elmondta: miközben a magyar cégek egyelőre Szlovákia irányába keresik a kiutat az áldatlan magyarországi gazdasági helyzetből, várható, hogy a Romániába irányuló vándorlás is elkezdődik. A fideszes politikus érvelése szerint mindez azért következik be, mert Magyarországon nőnek az adóterhek, a szomszédos országok viszont lényegesen kedvezőbb adózási feltételeket ajánlanak. A bukaresti statisztikai hivatal adatai szerint Magyarország a külföldi befektetők sorában idén májusban a harmadik helyen állt Romániában Olaszország és Németország után, megelőzve Franciaországot. Ekkor 1100 vegyesvállalatot jegyeztek be az országban, melyeknek összes jegyzett tőkéje 44,78 millió eurót tett ki; a legtöbb vállalkozás, szám szerint 225 Olaszországból érkezett, a második helyen Németország áll 107 beruházással, a harmadik Magyarország 75-tel, a következő Franciaország 57-tel, mely államot Ciprus és Ausztria követi 52-vel, illetve 51-gyel.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
