Egyesek máris dideregnek, holott még nincs hideg – kommentálta a kolozsvári Krónika napilapnak Potyó Ferenc, a gyulafehérvári főegyházmegye általános érseki helynöke a katolikus hívek által a napokban indított tiltakozási akciót. Aláírás-gyűjtési kezdeményezésükkel az erdélyi magyar katolikusok azt kívánják megakadályozni, hogy a XVIII. században az egyház által létrehozott Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola betagozódjék a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE). Az elképzelés hosszú ideje szerepel terítéken, a római katolikus egyház és a BBTE vezetősége azonban a napokban elvileg már megegyezett a szeminárium integrálódásáról. Jakubinyi György érsek elsősorban anyagi indokokkal magyarázza a beolvasztás szükségességét, a gyulafehérvári teológia ugyanis óriási terhet ró az egyházra. A papnevelde fenntartása évente hétmilliárd régi lejbe (53 millió forint) kerül, és miután magánegyetemként működik, a költségvetést saját forrásból kell fedeznie az egyháznak. Másik szempont, hogy a BBTE-vel kötendő megállapodás nyomán a katolikus szemináriumot elvégzett papok a román állam által elismert oklevelet kapnának, így nem kényszerülnének abba a megalázó helyzetbe, hogy egy hittanárképzőt végzett fiatallal szemben hátrányos megkülönböztetésben részesüljenek a hitoktatás terén. Egyébként ma jószerint valamennyi romániai egyház valamilyen állami egyetem keretén belül képezi papjait, ez alól csak a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, illetve a gyulafehérvári és a iasi katolikus teológia képez kivételt. A gyulafehérváriak és a kolozsvári felsőoktatási intézmény között jelenleg az a megoldás körvonalazódik, hogy a papnevelde az integráció után megőrizné függetlenségét, viszont a jelenlegihez képest „stabilabb” tanári gárdát kellene biztosítania. Másrészt az egyház leszögezte: csakis akkor írja alá a végleges megállapodást, ha a BBTE garanciát nyújt az egyházi autonómia biztosítására.
A katolikus hívek azonban elutasítják, hogy a nagy múltú hittudományi főiskola egy állami tanintézet részévé váljék. Nyílt levelükben – amelyet a Bolyai egyetem visszaállításáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság is támogat – Márton Áronnak, Erdély nagy püspökének 1948-ban a Magyar Népi Szövetségnek írt levelét idézik, amelyben felszólalt a felekezeti oktatás állami rendszerbe történő beolvasztása ellen, és az önálló egyházi iskolarendszer mellett tette le a garast. Az eddig több mint kétszáz aláírással ellátott felhívás leszögezi: az erdélyi római katolikus hívek soha nem fognak belenyugodni abba, hogy „a bástyaként megmaradt egyházi intézmény, a papnevelde, amely közösségünk anyagi áldozatvállalása árán a kommunizmus nyomásának is ellenállt, most önként feladja függetlenségét, amikor a megoldás más útjait kereshetné”. Az aláírók úgy vélik, a lépés súlyossága a Bolyai egyetem elvesztéséhez hasonlítható, szöges ellentétben áll Márton Áron örökségével; emellett különösen súlyosnak tartják, hogy az intézményt a magyar közösség akaratának semmibevételéről elhíresült Babes–Bolyai Tudományegyetembe akarják beolvasztani.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
