Műegyetemi tűz: új vizsgálat

Mégsem zárul le a műegyetemi lőtértűz miatt indult közigazgatási eljárás, ugyanis a rendőrség tegnap úgy döntött, az ügyészség állásfoglalását kérik annak megállapítására, hogy a tragédia idején a lövészet vezetője elkövette-e a gondatlan veszélyeztetést vagy a közveszélyokozást. Egyben a szakértői vélemény kiegészítését is kérik a tűzoltóságtól, hogy adataikból megállapítható-e a közveszélyokozás. Ha egyik sem igazolódik, akkor a szabálysértési eljárás megindítását kezdeményezheti a BRFK.

Ügyészségi állásfoglalást kér az augusztus 8-i műegyetemi lőtértűz ügyében a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), ugyanis a tűzoltóság és a fegyverszakértő véleményének tükrében felvetődhet a tragédia alatt a lövészetet vezető férfivel szemben a gondatlan veszélyeztetés vagy a közveszélyokozás vétsége – tudta meg lapunk Tóth Gábortól, a fővárosi rendőrfőkapitány bűnügyi helyettesétől. Az utóbbi vétséget a tűzvizsgáló véleményének kiegészítése alapján lehet majd megállapítani, amelyre a tűzoltóságot kérik fel. Ha egyik sem igazolódik, akkor az ügyet a BRFK igazgatásrendészeti főosztályára küldik, ahol eldöntik, hogy indítanak-e szabálysértési eljárást.
A rendőrség lépését az válthatta ki, hogy nem tudták egyértelműen megállapítani a három tűzoltó halálával végződött tűz keletkezésének okát. A nyomozók ugyanis ilyen esetben a szakértőkre vannak utalva, akik véleményükben viszont a tűz keletkezésének számos lehetőségét csupán feltételes módban sorolták föl. A szándékosságot kizárták, a gondatlanságra pedig csupán utalások vannak.
Ezzel szemben a fővárosi tűzoltóparancsnok, Bende Péter vezérőrnagy az MTI-nek adott korábbi nyilatkozatában arról tájékoztatott, hogy a lőtéren azért keletkezett tűz, mert az ott gyakorlatozók a golyófogó falra nem a lőállásról, hanem közvetlen közelről adtak le lövéseket, így a fegyverek torkolattüzének hatása miatt gyulladt meg a forgács-, a fűrész- és a gumipor. Ezek átterjedtek a falra, és a füst elárasztotta a helyiséget. A lövészek tehát nem megfelelően gyakorlatoztak a lőtéren, amelynek szabályzatából kiolvasható: csak a lőállásból lehet tüzelni. Bende Péter bizonyítékképpen hozzátette: a golyófogó fal előtt 126 különböző méretű lőszerhüvelyt, míg a lőpadon csupán három ilyet találtak a szakértők.
Tóth Gábor szerint a tűzvizsgáló véleményét a fegyverszakértői szakanyagra utalva fogalmazta meg. A fegyverszakértő azonban azt írta: „nem zárható ki annak a valószínűsége”, hogy a lövészek a golyófogó falra közvetlen közelről tüzeltek. Elképzelhetőnek tartja a szakember azt is, hogy a számos lövés a golyófogó falban lévő acéldrótot találhatta el, amely meggyulladhatott. Tényként azonban a tűz kialakulásáról semmit sem közölt a vélemény, csak azt, hogy elektromos hibától és illegális tevékenységtől nem keletkezhetett. A tragédia napján gyakorlatozó három férfit és a lövészet vezetőjét kihallgatták. Ők azt mondták, hogy szabályszerűen, a lőállásból tüzeltek azokkal a fegyverekkel, amelyeket átadtak vizsgálatra. Bende Péter azon fölvetésére, amely szerint a golyófogó fal előtt találták meg a lőszerhüvelyek nagy részét, Tóth Gábor azt válaszolta: azok a kukában voltak, amelyet valóban a lőfogó fal előtt tartottak, és azért kerültek a földre, mert a szemetes tartalmát a helyszínelők átvizsgálták.
Ismeretes: a Műegyetem pincéjében lévő lőtéren augusztus 8-án este tűz ütött ki, amelynek oltásakor három tűzoltó hősi halált halt, heten pedig füstmérgezést kaptak. A szakmai hiányosságok miatt Bende Péter ellen fegyelmi eljárást indított a Fővárosi Közgyűlés.