Bár az ajmara indián Morales elnök intézkedése a jelenleg zajló alkotmánymódosításon is múlik, elemzők biztosra veszik, hogy van más célja is a használaton kívüli bányák államosításának. A volt elnök, Gonzalo „Goni” Sánchez de Lozada többnyire ezeknek az ólom-, ón-, réz-, wolfram-, arany-, vasérc- és ezüstbányáknak a tulajdonosa. Az egyébként spanyol anyanyelvű, neoliberális politikus rosszabbul beszél spanyolul, mint angolul, és 2003-ban éppen azért bukott meg, mert elrendelte, hogy a hadsereg vessen véget a Morales által szervezett sztrájkoknak és útelzárásoknak. A többtucatnyi halottat követelő intézkedés nyomában kitörő felháborodás miatt „Goni” az Egyesült Államokba menekült.
Evo Morales tavaly két nagy államosításba vágott bele: előbb az ország szénhidrogénkészletét – Dél-Amerikában a második legnagyobb – vette vissza a külföldi befektetőktől, és emelte meg a bányajáradékot 82 százalékra, majd választói újabb nyomására a használaton kívüli nagybirtokok felosztását rendelte el.
Ecuador újonnan felesketett baloldali elnöke, Rafael Correa már beiktatási beszédében közölte, hogy „állampolgári forradalomra” készül. Két első intézkedése arra utal, hogy ha nem is azonnal, de mégis követni fogja bolíviai kollégája, Evo Morales politikáját: alkotmányozói nemzetgyűlést tervez népszavazással, bár szakértők határozottan kétlik ennek jogi megalapozottságát, és felülvizsgálja az állam külső adósságait.
A szintén baloldali nicaraguai Daniel Ortega néhány nappal Correa előtt kezdte meg elnöki ciklusát, és első elnöki rendeletével csökkentette a köztisztviselők fizetését: állami hivatalnok nem kaphat magasabb fizetést, mint ő, 3200 dollárt. Ortega 68 százalékkal csökkentette az elnöki apanázst elődjéhez képest, és csatlakozott több latin-amerikai elnök kezdeményezéséhez: Alan García perui államfő eredeti fizetése harmadát veszi fel, Evo Morales a felét, míg a mexikói Felipe Calderón takarékossága elég szűkre sikeredett, mert beérte tízszázalékos csökkentéssel.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
