Napi sajtószemle

The Guardian
Gurbanguli Mialikguljevics Bergymukhamedovnak van minden bizonnyal a leghoszszabb neve bármely ország vezetői közül, de ez nem akadályozza meg abban, hogy röviden vessen véget az ellenzék azon reménykedésének, hogy nyitottabb, demokratikusabb Türkmenisztánt teremtsen, ahogyan a közép-ázsiai ország a február 11-i elnökválasztások felé halad. Csaknem elkerülhetetlen győzelme nagy problémát jelent az Egyesült Államok és Európa számára, amelyek azon igyekezeténél, hogy a szabadság előre masírozzon, csak az a vágyuk nagyobb, hogy olcsón jussanak energiához – kezdi cikkét a baloldali brit lap. Türkmenisztánban van a világ egyik legnagyobb földgázmezője, évente a teljes uniós fogyasztás 11 százalékának megfelelő mennyiséget termelnek ki. Csakhogy a csővezeték exportútvonalai szigorúan orosz ellenőrzés alatt állnak. Szeptemberben a Gazprom, a moszkvai energiaóriás elnyerte a hozzáférést a nagy Jolotán gázmezőhöz. Ezzel megszűnt a múlt hónapban meghalt Szaparmurat Nyijazov türkménbasi, a világ egyik legkeményebb diktátorának azon vágya, hogy az orosz befolyást gyengítse. Vlagyimir Putyin orosz elnököt azonban nem érdekelte a demokratikus átmenet, és gyorsan megszilárdította kapcsolatait Bergymukhamedovval, akit ügyvezető elnöknek neveztek ki. A két vezető biztosította egymást, hogy a jövőben folyamatos, szoros kapcsolatokat folytatnak az energia területén. Washington sem maradt teljesen passzív, és két középszintű küldöttje utazott Asgabatba. De miután az amerikaiak korábban eltűrték Nyijazov autoriter személyi kultuszát, és udvaroltak neki az energia ügyében, óvatosan nyilatkoztak az utódlásról. Az Európai Bizottság pedig januárban azt közölte, hogy az uniónak ki kell terjesztenie energiaérdekeltségeit Közép-Ázsiában, függetlenül az emberi jogoktól. A külföldön tartózkodó türkmén ellenzéki politikusok szerint azonban azzal, hogy a Nyugat elfordítja fejét a közelgő választási bohózattól, a második történelmi esélyét vesztegeti el a demokratikus reformok előmozdítására, s hogy megfordítsa Moszkva energiauralmát saját előnyére.

*****
Izrael kampányt folytat azért, hogy gazdaságilag elszigetelje Iránt és fellazítsa a világ közvéleményét egy Irán elleni katonai csapás lehetőségére, amely megbénítaná vagy késleltetné Teherán urániumdúsítási programját. Nyomást gyakorolnak a nagyobb amerikai nyugdíjalapokra, hogy állítsák le a befektetést mintegy 70 olyan cégbe, amely közvetlenül kereskedik Iránnal és olyan nemzetközi bankokba, amelyek olajszektorával folytatnak kereskedelmet. Izrael célja az, hogy Teheránt elszigetelje a világpiacoktól, mint ahogyan annak idején Dél-Afrikával tették az apartheid idején.