A fizetési feltételeket nem hozta nyilvánosságra a privatizációs szervezet, de egyes vélemények szerint hiányoznak azok a garanciák, amelyek a magyar légicég adósságainak törlesztésére és a működtetésre vonatkoznak. Csorba Attila, a Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezetének (LDFSZ) elnöke lapunk kérdésére elmondta: az általuk ismert szerződéstervezet szerint három év alatt 30 százalékos leépítésre lesz lehetősége az új tulajdonosnak, ami ezer ember munkahelyét veszélyezteti.
Az ÁPV Zrt. igazgatósága tegnapi ülésén jóváhagyta a Malév privatizációjáról szóló, az AirBridge Zrt.-vel megkötendő szerződés végleges formáját, és felhatalmazta az ÁPV Zrt. vezérigazgatóját az aláírásra. A tranzakció részleteiről az adásvételi szerződés aláírása után adnak tájékoztatást. Az igazgatóság tudomásul vette, hogy eredménytelenül zárultak a Malév érdekképviseleteivel folytatott konzultációk.
Az LDFSZ mielőbb szeretné megkezdeni a tárgyalásokat az új tulajdonossal, és bízik abban a szóbeli ígéretben, hogy a légicégnél nem leépítés, hanem bővítés várható – mondta Csorba Attila. A szakszervezeteknek az az érdekük, hogy szakszerűen dolgozó menedzsment érkezzen a cég élére, mert az utóbbi két magyar cégvezetés inkább kárt okozott a Malévnak.
*
Egy, az ÁPV Zrt. belső ügyeit jól ismerő, magát megnevezni nem kívánó szakember lapunk kérdésére elmondta, az ott dolgozóknak is feltűnt, hogy rendkívüli biztonsági intézkedések kísérték a vagyonkezelő szervezetén belül is a Malév privatizációját. Ennek többek közt az lehetett az oka, hogy az ÁPV Zrt.-nek ez volt az utolsó esélye, hogy túladjon a rendkívül eladósodott légiforgalmi cégen. Ezért történhetett, vélte informátorunk, hogy a Borisz Abramovics orosz üzletember nevével fémjelzett, Magyarországon bejegyzett AirBridge Zrt. úgy kaphatja meg a Malévet, hogy nincs megfelelő bankgaranciája, és félő, idővel nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek.
Az ÁPV igazgatósága két hete döntött úgy: százszázalékos tulajdonú vállalatot alapít arra, hogy a magyar nemzeti légitársaság által állami garanciával felvett hosszú lejáratú kölcsönt átvállalja. Ebbe a cégbe kerülhet be a légitársaság működéséhez szükséges néhány vagyonelem és vagyoni jog, mindaddig, míg a magántulajdonba kerülő Malév a jogok bérleti díjának formájában a kölcsönt vissza nem fizeti.
A Malév tavalyi beszámolója szerint 2005. december 31-én 19 milliárd forint tartozása volt a légitársaságnak. A kormány határozott arról, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től felvett, állami készfizető kezességvállalással fedezett kölcsönt átvállalja a privatizációs szervezet által megalakítandó vállalat. A határozat alapján a kölcsön futamidejét 2020-ig meghosszabbítják. A kormány felkérte a pénzügyminisztert, hogy kezdeményezze az Európai Bizottságnál a Malév privatizációs tranzakciójának vizsgálatát. Erre azért van szükség, mert egyeztetni kell arról, hogy a privatizációhoz kapcsolódó intézkedések összhangban vannak-e az uniós elvárásokkal.
A kormány február 6-i határozatában tudomásul vette, hogy az ÁPV Zrt. a privatizációs szerződés megkötése során legfeljebb 5,2 milliárd forint kötelezettséget vállalhat. További 3,5 milliárd forint tulajdonosi kölcsönt is nyújt az ÁPV a Malév számára azon a címen, hogy átmenetileg finanszírozza a légitársaság által vásárolt eszközök után fizetendő áfát. A megkötendő adásvételi szerződésben az ÁPV-nek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a Magyar Köztársaság biztosítsa a Malév számára a nemzeti légitársasági státust és az ehhez kapcsolódó jogokat. A nemzeti légitársaság státusa ebben az esetben azt jelenti, hogy a Malévet ötven százalék plusz egy szavazat erejéig magyarországi bejegyzésű társaságnak kell birtokolnia.
origo.hu
Magyar Péterék hazudtak a rendezvényük költségeiről
