Evo Morales, Bolívia első indián elnöke szombaton állami kézbe vette a Glencore svájci kohóüzemet, és azt is közölte, hogy visszaveszik azokat a bányákat, amelyek az egyik volt elnök tulajdonában vannak. Ez az üzem is az államé volt, aztán megvásárolta az Egyesült Államokba menekült volt elnök, Gonzalo Sánchez de Lozada, majd továbbadta a most tiltakozó svájci Glencore-nak. A volt elnök azért menekült az Államokba 2003 októberében, mert lázadás tört ki ellene. Kiszivárgott a hír, hogy külföldi cégek olcsón fognak külföldre szállítani bolíviai földgázt. Az országban található Dél-Amerika második legnagyobb földgázkészlete. Bolívia még igen gazdag ezüst-, ón-, réz-, vasérc-, arany-, wolfram-, antimon-lelőhelyekben is. Evo Morales a múlt héten rendelte el, hogy indítsák meg az eljárást „Goni” ellen a 2003-as lázadás véres leverése miatt népirtás vádjával, ugyanis 63 bolíviai esett áldozatul, mivel Sánchez de Lozada a hadsereget vetette be a tüntetők ellen. Bolívia a lázadás után a következő elnök idején 50 százalékra emelte a külföldi cégek által fizetendő bányajáradékot, majd 2006. május 1-jén újabb 32 pontot tett hozzá.
Bolíviában a kilencvenes években nőtt meg a külföldi cégek száma, amikor kiderült, gazdag szénhidrogénkészletei vannak. Sánchez de Lozada akkor lett elnök, és kétszeri kormányzása idején (1993–1997, 2002–2003) liberális politikát folytatott. Morales azért államosít ilyen ütemben, mert ahogy bányaügyi minisztere fogalmazott a BBC-nek adott interjúban, „országa vissza akarja szerezni azt, ami az övé”.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
