Néhány nappal korábban Abdalá Bucaram volt liberális ecuadori elnök (1996) panamai száműzetéséből figyelmeztette kollégáját, Rafael Correát, hogy eddigi politikájával kiváltotta az Egyesült Államok neheztelését, és ecuadori ellenzéke előbb-utóbb meg fogja buktatni vagy gyilkolni.
A január közepén beiktatott Rafael Correa a bolíviai Evo Moralesen kívül a második olyan baloldali elnök Dél-Amerikában, aki szorosabb kapcsolatot tart Hugo Chávez venezuelai elnökkel, az Egyesült Államok legkeményebb latin-amerikai ellenfelével. Correa azért került szembe saját ellenzékével és az Egyesült Államokkal, mert többek között meg akarja változtatni az ország mindössze néhány éve elfogadott új alkotmányát, ráadásul népszavazással. De Correa hiába nyerte meg az elnökválasztásokat, a száztagú parlamentben az ellenzék rendelkezik többséggel, ezért beiktatása után rögtön bejelentette, hogy népszavazást ír ki az új alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásáról. Correa beiktatási beszédével is több mint gondolkodóba ejtette az Egyesült Államokat, mivel úgynevezett állampolgári forradalom révén képzeli el a változtatásokat. Múlt hét csütörtök óta nyugalom honol a fővárosban, mert tárgyalás zajlik a kormány és az ellenzéki pártok között.
Az ország gazdasága a banánkivitelre épül, amit olajkitermeléssel egészítettek ki, Venezuela kérésére Ecuador szeretne majd visszatérni az OPEC-be, az olajtermelő országok kartelljébe, ahonnan még 1992-ben lépett ki. Több mint 500 ezer hordós napi termeléssel az ötödik helyen áll a dél-amerikai országok között. Az ország lakosságának összetétele vegyes: a meszticek (65 százalék) és a kicsua indiánok (25 százalék) mellett mindössze 10 százalék a fehér lakosság aránya. Ezért nem csoda, hogy Ecuadorban is egyre nagyobb teret hódít az etnonacionalizmus, vagyis az őslakosok politikai elsőbbségét hirdető irányzat.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
