Nagy érdeklődés mellett tegnap megkezdődött a Fővárosi Bíróságon az a közigazgatási per, amelyet a Kossuth téri tüntetők indítottak a BRFK ellen, és amelyben azt kérték a bíróságtól, állapítsa meg, hogy a rendőrség jogszerűtlenül oszlatott fel október 23-án több spontán tüntetést. Az összesen 226 felperes között található a Kossuth téri tüntetések több ismert szereplője, például Gonda László, Takács András, Lanczner (Satu) Ferdinánd, Fáber Károly és Könnyű Károly. Jogi képviseletüket Grespik László látja el, aki a tárgyaláson kifejtette: a BRFK megszegte a tüntetőkkel kötött előzetes megállapodást, amely azt tartalmazta, hogy a sátrak tűzszerészeti átvizsgálása után a tiltakozókat visszaengedik a térre október 23-án. Az ügyvéd szerint egyes jelek arra mutatnak, hogy a rendőrség már a tárgyalások idején oszlatásra készült, és a sátrakban talált úgymond veszélyes eszközöket csak ürügyként használták a tüntetők kiszorítására.
Grespik László hangsúlyozta: a baltákat, a késeket, a faszenet és a benzint a kempingezésszerű életformához használták a Kossuth tériek, nem valamilyen erőszakos cselekedetre készültek. Hozzátette, a tüntetők nem voltak felfegyverkezve, mivel az említett eszközöket nem emberi élet kioltásának céljából tartották a sátrakban. Az ügyvéd hozzátette, hogy a rendőrség különböző helyekről összeszedett tárgyakat csoportosított egymás mellé, például egy autó mellett talált benzineskannát a faszén és a zokni mellé, azt a hamis látszatot keltve, hogy a benzinnel átitatott és zokniba tekert faszénnel bárki erőszakos akcióra készült volna. Egyébként is a benzin illékony anyag, ezért teljesen értelmetlen lett volna idő előtt a faszénre önteni, mert elpárolog – mutatott rá.
A felperesek jogi képviselője szerint bár a gyülekezési törvényben nem szerepel tételesen a „spontán tüntetés” fogalma, de az a magyar alkotmányban rögzített szabad gyülekezés és véleménynyilvánítás jogából levezethető. Ugyanis vannak olyan esetek, amikor nem azért nem jelentenek be egy rendezvényt három nappal előre, mert nem akarják, hanem mert a kiváltó ok olyan hirtelen „jön létre”, hogy nincs arra idő. Grespik László hangsúlyozta: a gyülekezési alapjog léte nem a bejelentettségtől függ, az csupán egy technikai jellegű lépés. Az ügyvéd úgy vélte, az október 23-án létrejött spontán tüntetések azért alakultak ki, mert a rendőrség a tüntetőkkel kötött megállapodást megszegve nem engedte őket viszsza a Kossuth térre, később pedig provokatívan, kegyetlenkedve lépett fel velük szemben.
Grespik László kiemelte: a rendőrségi oszlatások azért is törvénytelenek voltak, mert a hatóság emberein nem volt azonosító. – Ha egy takarítónő bírói talárt vesz magára, akkor az általa hozott ítéletet érvényesnek tekinthetjük-e? – kérdezte az ügyvéd. Utalt arra is: sokan jelezték, hogy a rendőrök egy része románul, ukránul beszélt, és nem értettek magyarul, más információk szerint pedig biztonsági szolgálatok embereit alkalmazták a tömegoszlatásra. Ezért az ügyvéd indítványozta, hogy a BRFK csatolja azokat az iratokat, amelyek igazolják: az oszlatásban kizárólag hivatásos rendőrök vettek részt.
Bár a keresetben szerepelt a Kossuth téri kordon lebontásának igénye, miután a rendőrség ezt múlt hétfőn megtette, ezért Grespik László arra kérte a bíróságot, mondja ki, hogy a jövőben az Országház előtti teret nem lehet lezárni a békés tüntetések elől.
A BRFK jogi képviselője azt hangoztatta, hogy a magyar jogrendszer nem ismeri a spontán tüntetés fogalmát, és ha egy tüntetés nincs bejelentve, akkor jogszerűtlen, vagyis a rendőrségnek kötelessége azt feloszlatni. A jogász szerint az emberi élet kioltására alkalmas eszközök ottléte önmagában megvalósítja a felfegyverkezést, és nem szükséges ahhoz a Grespik László által említett célzatosság. Az alperesek képviselője úgy vélte, a rendőrt nem az azonosítója teszi rendőrré, és annak hiánya legfeljebb fegyelmi vétségnek tekinthető. A rendőrségi jogász tagadta, hogy külföldi rendőrök vagy civil biztonsági szolgálatok alkalmazottai is oszlattak volna a nemzeti ünnepen.
Érdekesség, hogy a BRFK jogi képviselője megtiltotta a sajtó képviselőinek, hogy kép- és hangfelvételt készítsenek róla, és lapunk munkatársának a tárgyalás után még a nevét sem volt hajlandó elárulni.
Koltai György, a bírói tanács elnöke bejelentette: a következő tárgyaláson meg kívánja hallgatni a személyesen érintett feleket a Kossuth téri rendezvény feloszlatásáról, és bekérte a térfigyelő kamerák, illetve a rendőrség által készített felvételeket is. A következő tárgyalás napját még nem tűzte ki a bíróság, mert a felperes ragaszkodott hozzá, hogy a sok érdeklődő miatt a Fővárosi Bíróság legnagyobb termében tartsák a tárgyalásokat, így más bírákkal is egyeztetni kell az időpontról.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
