Az elnöki találkozó kapcsán Horváth Levente szerint fontos megemlíteni, Putyin látogatása is gondos terv szerint zajlott, a következő vendég pedig a szerb elnök lesz. Mindez illeszkedik abba a sokat említett trendbe, miszerint a világgazdaság súlypontja kelet felé tolódik és visszatér Ázsiába, ahonnét indult az időszámításunk kezdetén. Úgy látszik, a világpolitika súlypontja is keletre tolódik és mindenki Pekingbe utazik, hogy a bilaterális és a világpolitikai helyzetekről tárgyaljanak.
Kína és Oroszország kapcsán joggal vetődik fel a kérdés, az elnöki találkozó befolyásolja-e az orosz–ukrán háborút és/vagy Magyarország helyzetét.
Ami az előbbit illeti, közvetlen áttörés nem várható, Kína viszont mindenképpen érdekelt az eszkaláció elkerülésében. Kína tehát nem akarja Oroszország stratégiai vereségét, de nem érdeke egy olyan elhúzódó háború sem, amely tovább rontja a világgazdasági környezetet. Ezért Kína békéről beszél, de közben fenntartja gazdasági és diplomáciai kapcsolatait Moszkvával – de nem a háború támogatásáért, hanem mert a saját gazdasági érdekei szempontjából az olcsó kőolajat veszik meg – magyarázta Horváth Levente.
Az előbb felsorolt összefüggésekben érdemes vizsgálni Magyarország helyzetét is. Magyarország energiaellátását elsősorban az európai infrastruktúra, az orosz–európai energiapolitikai viszony, a szankciós környezet és a regionális beszerzési útvonalak határozzák meg. Közvetett hatás viszont lehet: ha Oroszország tartósan keleti piacokra, főként Kínára tereli energiahordozóit, az hosszabb távon átalakítja az eurázsiai energiapiacot. Ez befolyásolhatja az árakat, a szállítási irányokat és Európa tárgyalási pozícióját is. Magyarország szempontjából tehát nem maga a találkozó a döntő, hanem az a hosszabb folyamat, amelyben az orosz energiaexport súlypontja fokozatosan Európából Ázsia felé mozdul.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!