Gyurcsány Ferenc miniszterelnök politikai és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány szakmai felelőssége mindenképpen megállapítható a tavaly szeptemberi és októberi erőszakos budapesti eseményekért. A Civil Jogász Bizottság ezt az alkotmány és a kétharmados többséggel elfogadott rendőrségi törvény alapján állapította meg. Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott büntetőbírája, a bizottság társelnöke lapunk kérdésére azt mondta, hogy továbbra is úgy látja, a felelősség kérdése nem kerülhető meg. Nem feledhető, hogy a brutális rendőri fellépésre, a békésen ünneplő emberek jogainak, testi épségének megsértésére az őszödi beszéd kiszivárgása után került sor. A kormányfő politikai hitelességét számon kérő emberek az erőszakszervezettel találták magukat szemben. Az elkövetett jogsértésekből a hatalom máig sem vonta le a megfelelő konzekvenciát. Völgyesi Miklós úgy látja, hogy miközben az eljárás alá vont magánszemélyek ügyei sorra járják meg a hivatali fórumokat, a bántalmazásokat elkövető rendőrök magatartását nehezebben tudják kivizsgálni. Az pedig külön gondot okoz, miként alakuljon a felelősségre vonás a rendőri csapaterő bevetésével, a tömegoszlatással összefüggésben.
Az őszi események elemzésére létrehozott Civil Jogász Bizottság társelnöke kérdésünkre azt mondta: csapaterő bevetésekor a parancsnoknak kell meghatároznia mindazokat a teendőket, amelyekről más alkalmakkor az egyes rendőrök dönthetnek. Ez azt jelenti, hogy a parancsnok határozza meg, történt-e jogsértés, szükség van-e rendőri fellépésre. A vezető jogosult és köteles meghozni mindazon intézkedést, amelyet az adott helyzet megkövetel. Például fölsorakoztatja az embereit, megmondja, milyen kényszerítő eszközöket alkalmazzanak. A beosztott felelőssége – a rendőrségi törvény és a szolgálati szabályzat alapján – ebből a szempontból másodlagos. A kiadott parancsért a parancsnok felel. Egyúttal részese lehet az egységében szolgálatot teljesítő rendőrök jogsértéseinek is. Ez mondható el azokról az esetekről, amikor a fejmagasságban kilőtt gumilövedékek sérülést okoztak. Felvetődik a parancsnok felelőssége akkor is, ha nem készít írásos jelentést a szolgálat idején történt jogsértésekről, s ezzel megnehezíti a felelősségre vonást. Völgyesi Miklós szerint ugyanez érvényesül a hierarchia magasabb fokain állókkal, így végső soron Gergényi Péterrel szemben is. A főkapitány a teljes bevetésért felel, s ezt kezdetben vállalta is. Gergényi szakmai felelőssége ugyanakkor politikai jelentőséget nyert azzal, hogy Demszky Gábor főpolgármester az őszi események után kitüntette.
A rendőri vezetők felelnek azért is, ha nem készítenek jelentést a jogsértésekről, menteni igyekeznek munkatársaik tevékenységét, ez esetben bűnpártolásért marasztalhatók el. Gergényi mindenekelőtt azért hibáztatható, mert úgy intézkedett, hogy a csapaterőként bevetett rendőröknek nem kell azonosítót viselniük. A rendőrök azt képzelhették, nincs semmilyen személyes felelősségük. Erre utal, hogy a Deák téren minden arra járó rendőr belerúgott a földön fekvő, ártalmatlanná tett férfiba.
Völgyesi Miklós úgy látja: a jogsértéseket nem teszi meg nem történtté, hogy március 15-én viszonylag békésen zajlott le az ünnep. Kirívó szabálytalanságok nem történtek. Mint hangsúlyozta, ez a tavaly november 20-án megalakult Civil Jogász Bizottság tevékenységének is köszönhető. A kiváló szakemberekből álló bizottság vizsgálati jelentését a hazai közjogi tisztségviselőkön kívül megkapták az Európai Unió szakemberei is. A grémium tagjainak külföldi útjai, beszámolói után civil megfigyelők érkeztek a március 15-i ünnepekre. A hatalom és a rendőrség is érdekelt volt abban, hogy az október 23-i jogsértések ne ismétlődjenek meg. Az őszi események ügyét és a felelősség kérdését nem lehet ad acta tenni.
Nem lehet arra számítani, hogy majd csak feledésbe merül az emberi jogok súlyos megsértése. A bizottság ezért a következő időkben figyelemmel kíséri a hivatalos eljárásokat. Tagjai tárgyalásokra járnak, és megkeresték a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökét, hogy az LB hozzon jogegységi határozatot egyes büntetőjogi kérdésekről. Döntse el például, mit jelent az, ha a hivatalos személy elleni erőszakot felfegyverkezve követik el. Ezt a súlyos minősítést csak akkor lehessen alkalmazni, ha valaki tényleg olyan eszközt tart magánál, amely az élet kioltására is alkalmas. Jelenleg nem ez a helyzet. Elvben egy nejlonzacskó is veszélyes eszköznek minősülhet, hiszen, ha azt bárkinek a fejére húzzák, halált okozhat. Az LB válasza szerint a jogértelmezésre sor kerülhet, amint jogerős ítélet erre lehetőséget ad.
A bizottság az Alkotmánybíróságot is megkeresi, normakontrollt kér a kormány nemrégiben elfogadott rendeletével szemben. A rendelet szabálysértésnek minősíti, ha valaki szemlélődőként vesz részt rendőri intézkedések helyszínén, és onnan felszólításra sem távozik el. A szakemberek meggyőződése szerint ez a rendelkezés korlátozza a gyülekezési jogot.
origo.hu
Fiatal fiú kirablását tervezte egy rendőr és a társa
