Trump első száz napja nehéz volt, de több területen is sikereket ért el

Nehéz, küzdelmes időszak jellemezte Donald Trump elnökségének első száz napját a lapunknak nyilatkozó Magyarics Tamás, az ELTE professor emeritusa szerint. Az Amerika-szakértő úgy véli: a vámháború és a migráció elleni küzdelem mellett a béketeremtés volt Trump legfontosabb célja, ez utóbbi kapcsán azonban eddig nehéz volt a felekre olyan kompromisszumot erőltetni, ami Moszkva, Kijev és Washington részére is egyaránt elfogadható.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump amerikai elnök Ferenc pápa temetésén a vatikáni Szent Péter-bazilikában Forrás: Telegram/Andrij Jermak

Donald Trump rendkívüli visszatérést hajtott végre, amikor idén januárban az Egyesült Államok 47. elnökeként ismét hivatalba lépett. Újraválasztása után célul tűzte ki saját politikai víziójának érvényesítését, valamint az ország politikai és kulturális viszonyainak átalakítását. Trump beiktatása napján már több elnöki intézkedést tett, beszédében pedig az Egyesült Államok aranykorának eljöveteléről szólt.

BREAKING: Donald J. Trump is sworn in as the 47th President of the United States. pic.twitter.com/zFFfNGHwXh

— Fox News (@FoxNews) January 20, 2025

Az első száz nap eseményei során gyors ütemben követték egymást a végrehajtási rendeletek, elnöki intézkedések, elbocsátások és irányváltások. Trump első száz napja a szakértők szerint hektikus eredményekkel zárult, a déli határon a deportálások, a NATO-országok rászorítása a védelmi kiadások emelésére és ily módon a tehermegosztás szétterítése az mindenképpen siker, viszont a másik oldalon a 24 órás béketeremtés nem valósult meg Ukrajnában és kevésbé sikerült az országot egyesíteni, valamint sok országot szükségtelenül az Egyesült Államok ellen hangolt.

Az ukrajnai háború lezárása

Trump béketeremtő szándéka kapcsán a kérdés az, hogy a két háborúzó fél mennyire hajlandó kompromisszumba belemenni. Mind Putyinnak és mind Zelenszkijnek valamiképpen igazolnia kell az eddigi veszteségeket.

– mondta lapunknak Magyarics Tamást, az ELTE professor emeritusa.

Magyarics Tamás (Fotó: Nemzeti Közszolgálati Egyetem)

Magyarics Tamás hozzátette: Mindkét oldal a saját narratíváját erőltetné, de az látszik, hogy az ukrán NATO-tagság és a Krím kérdése már eldőlt. 

Trumpnak nehéz olyan kompromisszumot ráerőltetnie a két félre, amit ők a saját hazájukban el tudnak adni és otthon is fel tud mutatni az Egyesült Államok korábbi ukrajnai befektetései vonatkozásában

– fogalmazott a szakértő, aki szerint Trumpot sürgeti az idő, hogy fel tudjon mutatni valamilyen eredményt, de az oroszok és ukránok némiképp befagyott konfliktusa és az orosz harci sikerek ezt megnehezítik.

Ha az orosz–amerikai kapcsolatok normalizálása megtörténik, akkor Moszkva segíthet Washingtonnak például az iráni atomprogramnak a befagyasztásában vagy leállításában és a globális orosz–amerikai viszony szorosabbra fűzésével Trumpnak sikerülhet az orosz–kínai viszonyt is kissé lazítani.

– mutatott rá.

Trump és a vámháború

A szakértő szerint Trump a globális vámok tekintetében az amerikai futball nyelvén puntolt, azaz elrúgta a labdát, amikor bejelentette a védővámokat. Jelenleg előrehaladott tárgyalások zajlanak Indiával, Dél-Koreával és Kanadával szemben egyfajta megállapodás körvonalazódik.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke egy táblázatot tart a kezében, miközben a kölcsönös vámokról beszélt (Fotó: AFP/Brendan Smialowski)

Az, hogy 90 napig kivel állapodik meg Trump és kivel nem, az egy nagy kérdés, a kulcskérdés azonban a kínai–amerikai kereskedelmi viszony lesz, hogy ott mennyire lesz kompromisszumkész a két fél.

– hangsúlyozta Magyarics Tamás.

A kínai exporttermékek elsősorban a fogyasztási cikkek, az amerikai exporttermékek pedig elsősorban a high-tech. Washington rá van utalva a kínai ritkaföldfémekre ezért igyekeznek Ukrajna vagy Grönland esetében – de most már Pakisztánról is hallani –, hogy alternatívákat találjon erre a függésre.

Az Egyesült Államok szeretné az ellátási láncokat rövidíteni, illetve nemzetbiztonsági szempontból is csökkenteni a kitettséget, tette hozzá a szakértő.

A gazdasági változások kifutása hosszabb időtávú és sok függ attól, hogy a vámmoratórium lejáratáig mi történik a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokkal.

Grönland és Kanada kérdése

Kanadában Trump korábbi kiszólásai kontraproduktívnak bizonyultak, ez a közelmúltban zajlott választáson az ottani liberálisoknak kedvezett. 

A választások után Trump és Mark Carney beszéltek egymással, és a hírek szerint a vezetők hangsúlyozták a szuverenitást és a függetlenséget a két ország között.

– mondta a szakértő.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP/Tobias Schwarz)

Kanada és az Egyesült Államok nagymértékben egymásra van utalva. A hatalmas kereskedelmi forgalom mellett a biztonságpolitika terén, míg Grönland esetében feltehetően nem fog semmi különösebb történni, főleg úgy, hogy Dániával kerülne szembe az Egyesült Államok a NATO-n belül. Egy ilyen konfliktus pedig a NATO létét vonná kétségbe

– összegezte Magyarics Tamás.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump amerikai elnök Ferenc pápa temetésén a vatikáni Szent Péter-bazilikában (Fotó: Telegram/Andrij Jermak)