Az első száz nap eseményei során gyors ütemben követték egymást a végrehajtási rendeletek, elnöki intézkedések, elbocsátások és irányváltások. Trump első száz napja a szakértők szerint hektikus eredményekkel zárult, a déli határon a deportálások, a NATO-országok rászorítása a védelmi kiadások emelésére és ily módon a tehermegosztás szétterítése az mindenképpen siker, viszont a másik oldalon a 24 órás béketeremtés nem valósult meg Ukrajnában és kevésbé sikerült az országot egyesíteni, valamint sok országot szükségtelenül az Egyesült Államok ellen hangolt.
Az ukrajnai háború lezárása
Trump béketeremtő szándéka kapcsán a kérdés az, hogy a két háborúzó fél mennyire hajlandó kompromisszumba belemenni. Mind Putyinnak és mind Zelenszkijnek valamiképpen igazolnia kell az eddigi veszteségeket.
– mondta lapunknak Magyarics Tamást, az ELTE professor emeritusa.
Magyarics Tamás hozzátette: Mindkét oldal a saját narratíváját erőltetné, de az látszik, hogy az ukrán NATO-tagság és a Krím kérdése már eldőlt.
Trumpnak nehéz olyan kompromisszumot ráerőltetnie a két félre, amit ők a saját hazájukban el tudnak adni és otthon is fel tud mutatni az Egyesült Államok korábbi ukrajnai befektetései vonatkozásában
– fogalmazott a szakértő, aki szerint Trumpot sürgeti az idő, hogy fel tudjon mutatni valamilyen eredményt, de az oroszok és ukránok némiképp befagyott konfliktusa és az orosz harci sikerek ezt megnehezítik.
Ha az orosz–amerikai kapcsolatok normalizálása megtörténik, akkor Moszkva segíthet Washingtonnak például az iráni atomprogramnak a befagyasztásában vagy leállításában és a globális orosz–amerikai viszony szorosabbra fűzésével Trumpnak sikerülhet az orosz–kínai viszonyt is kissé lazítani.
– mutatott rá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!