Kifejezetten kockázatos, ám nagyszerű vállalkozás újra összefogni a sokfelé húzó kisgazdákat – mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a nemrégiben párttá alakult Kisgazda Polgári Szövetség első országos gyűlésén szombaton, Csongrádon. Orbán felhívta a figyelmet arra is, hogy a Fidesz 2002 óta mindent megtett azért, hogy a kisgazda hagyomány, kultúra, eszme, program bent maradjon a parlament falai között. Éppen ezért arra kérte a pártot, hogy ne adják fel azt a Kisgazda Polgári Egyesületet, amellyel öt évvel ezelőtt kötött együttműködési megállapodást a Fidesz. – A legnagyobb ellenzéki párt a továbbiakban is fenntartja ezt a szerződést – tette hozzá.
Orbán Viktor azt hangsúlyozta: mindenképpen ki kell javítani az elmúlt hatvan év elhibázott, rossz alapelvekre épített vidékpolitikáját. Emlékeztetett a mezőgazdaság szétverésére, az iparosításra, a beszolgáltatásra, illetve a tsz-esítésre. Szerinte jelenleg is a régi időkből itt maradt gondolkodás uralkodik, amely szerint a rossz államháztartási helyzet mellett lehetséges a jól működő gazdaság. A pártelnök szerint az országot és benne a mezőgazdaságot három olyan milliárdos tette tönkre, akik a magánszférában elvileg sikeresek voltak. Valójában azonban egy sajátos érdekcsoport vette kezébe a hatalmat, amely nem szeret dolgozni, és ezért gátlástalan, illetve az olcsó megoldások híve, mert pénztelen. – Ezt hívom én új arisztokráciának, amely a régivel szemben nem tudja, hogy a kiváltságok mellé kötelezettségek is tartoznak – mondta a Fidesz elnöke, hozzátéve, az új arisztokráciát a gátlástalanság és a kapzsiság irányítja. Szerinte a jelenlegi országvezetés elfojtja az aktivitást a magyar emberekben, és elszívja előlük a levegőt. Gondnak nevezte azt is, hogy az új arisztokrácia kizárólag a költséghatékonyságot érti reformon. – De reformer-e a borhamisító? – tette fel a kérdést Orbán. Rámutatott: az új arisztokrácia mentalitása szerint igen, hiszen a legminimálisabb ráfordítással éri el a legnagyobb nyereséget. Az ellenzéki politikus szerint ezzel szemben a reformok Magyarországon eddig mindig valaminek az építését jelentették, még a szocializmusban is építkeztek. Az elmúlt száz év reformjai vasútvonalak, pályaudvarok, posták, iskolák, kórházak építését jelentették, a reformhamisítók korában azonban mindezeket bezárják.
A Fidesz elnöke úgy látja, a városiak nem értik, hogy mi lesz velük a vidék nélkül. Most ugyanis csak azt látják, hogy a plázában mindig van ennivaló, viszonylag elfogadható áron. Nem értik azonban, hogy mindennek hirtelen felugrik majd az ára, ha nem lesz belső termelés és piac, amely gátat szabhatna a drágulásnak. Orbán hangsúlyozta: éppen ezért nem leépíteni, hanem fejleszteni kell a közszolgáltatásokat a vidéki Magyarországon. Rámutatott: az Európai Unió országaiban a falu jobban fejlődik és erősödik, mint a város. A magyarországi falvak jövőjét azonban egy zsúfolt, füstös, büdös városban írták. – Olyan is lett – vonta le a következtetést a Fidesz elnöke.
Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Szövetség elnöke azt hangsúlyozta: az önkormányzati választásokon bebizonyosodott, hogy a kisgazdák is tudnak erőt felmutatni. Felhívta azonban a figyelmet, hogy tavaly ősszel az emberek valami ellen voksoltak: a kormánypártokkal szemben szavaztak, mert az MSZP és az SZDSZ becsapta őket. – Biztonsággal azonban csak úgy nyerhetünk, ha saját erőinket fogjuk össze – mondta Turi-Kovács.
A kisgazdák programjáról szólva elmondta: szeretnék elérni, hogy a kis családi gazdaságok is megmaradhassanak. Szerintük 20 hektárnál nagyobb méretben nem szabad eladni a földet. Küzdeni fognak a falvak kisiskoláiért és a vidéki kórházak megmaradásáért is. Az egyetemi tandíjak ellen is fellépnek, mert az éppen a falvakban és kisvárosokban élőket sújtja: ők nem tudják megfizetni. Hangsúlyosan lobbizni fognak ezenkívül a Vásárhelyi-terv mihamarabbi végrehajtásáért is. Turi-Kovács közölte azt is, természetes szövetségesnek tekintik a Fideszt, illetve a Magoszt.

Magyar Péter véleménye 180 fokos fordulatot vett ebben a fontos kérdésben