Magyarországi találmány segítségével állapították meg a napokban a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban évtizedek óta őrzött mamutcsontváz életkorát. Az agyaron Csapó János kaposvári orvosprofesszor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem műszaki és társadalomtudományi kara élelmiszer-tudományi tanszékvezetőjének irányításával három csíkszeredai oktató végzett vizsgálatokat. A Kaposvári Egyetemen kidolgozott módszer titka, hogy a földben konzervált csontokban lévő fehérje aminosavakká való átalakulása alapján lehet meghatározni az ősrégi leletek korát. A kutatás megállapította, hogy a székelyföldi múzeumban található gyapjasmamut-agyar 9460 éves, ami arra utal, hogy kilencezer évvel ezelőtt még mamutcsordák legelésztek a vidéken.
„Minden élőlényben L-aminosavak alkotják a fehérjéket. A pusztulás után az L-aminosavak megkezdik átalakulásukat D-aminosavvá, ezt a folyamatot racemizációnak nevezzük. A leletekből vett mintából meghatározzuk az L/D arányokat. Ismerve az átalakulás időfolyamatát, a mérések alapján meg tudjuk állapítani a lelet korát” – részletezte az eljárást Csapó János, aki először alkalmazta módszerét Erdélyben.
Szakértők szerint tízezer évvel ezelőtt még nagy számban előfordultak az ősemlősök a Kárpát-medencében. A gyapjas mamut 135 ezer esztendeje jelent meg, és az utolsó jégkorszak végéig élt. Marmagassága elérte a 4,2 métert, testsúlya 6–8 tonna között mozgott. Maradványaikat szinte egész Európában és Szibériában megtalálták, az állat jellegzetes alakját őseink barlangrajzokon és kőbe, csontba, vésve örökítették meg.
origo.hu
Tömegkarambol az M7-esen Székesfehérvárnál
