Magyarországi találmány segítségével állapították meg a napokban a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban évtizedek óta őrzött mamutcsontváz életkorát. Az agyaron Csapó János kaposvári orvosprofesszor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem műszaki és társadalomtudományi kara élelmiszer-tudományi tanszékvezetőjének irányításával három csíkszeredai oktató végzett vizsgálatokat. A Kaposvári Egyetemen kidolgozott módszer titka, hogy a földben konzervált csontokban lévő fehérje aminosavakká való átalakulása alapján lehet meghatározni az ősrégi leletek korát. A kutatás megállapította, hogy a székelyföldi múzeumban található gyapjasmamut-agyar 9460 éves, ami arra utal, hogy kilencezer évvel ezelőtt még mamutcsordák legelésztek a vidéken.
„Minden élőlényben L-aminosavak alkotják a fehérjéket. A pusztulás után az L-aminosavak megkezdik átalakulásukat D-aminosavvá, ezt a folyamatot racemizációnak nevezzük. A leletekből vett mintából meghatározzuk az L/D arányokat. Ismerve az átalakulás időfolyamatát, a mérések alapján meg tudjuk állapítani a lelet korát” – részletezte az eljárást Csapó János, aki először alkalmazta módszerét Erdélyben.
Szakértők szerint tízezer évvel ezelőtt még nagy számban előfordultak az ősemlősök a Kárpát-medencében. A gyapjas mamut 135 ezer esztendeje jelent meg, és az utolsó jégkorszak végéig élt. Marmagassága elérte a 4,2 métert, testsúlya 6–8 tonna között mozgott. Maradványaikat szinte egész Európában és Szibériában megtalálták, az állat jellegzetes alakját őseink barlangrajzokon és kőbe, csontba, vésve örökítették meg.
Európa józan fele hátat fordít az UNRWA-nak















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!