A közúti fuvarozók aránytalan támogatását támasztja alá a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által a Levegő Munkacsoporttól megrendelt tanulmány, amelyet 2004-es adatok alapján dolgoztak ki. Eszerint a személygépkocsikra vonatkozóan az állami bevételek 480 milliárd forintot tesznek ki, a kiadások pedig meghaladják a 2000 milliárd forintot, vagyis a támogatás több mint 1500 milliárd forint. A tehergépkocsikkal összefüggő állami bevételek 80 milliárd forintot, a kiadások pedig 2600 milliárd forintot tesznek ki, a támogatás tehát ez esetben több mint 2500 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy az állami bevétel minden forintjára az adófizetők a személygépkocsik esetében 3, a tehergépkocsiknál 31 forintot fizetnek rá.
A vizsgálat rávilágít arra is, hogy az állam közúti teherfuvarozók versenyelőnyét növeli azzal, hogy évi 100 milliárd forintos összeget von el a legfőbb versenytárstól, vagyis a vasúti áruszállítástól. A dokumentum ennek csak egy tételét említi, amely szerint 2003-ban a vasúti árufuvarozás 13 milliárd forint nyereségéből mindössze 200 millió forintot hagyott meg ennél az alágazatnál, a többit elvonta a vasúti személyszállítás veszteségeinek fedezésére. Ezen kívül a tanulmány hátrányként említi a vasút számára, hogy a politikusok állandóan az autópályákat népszerűsítik kampányaikban, beszédeikben, míg a vasutakról legtöbbször a „veszteséges” szövegkörnyezetben ejtenek szót.
– A kamionosok által okozott kár arányosabb megtérítésére az április 1-jén 86 főútvonalra bevezetett útdíj sem jelent megoldást – állítja Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Ismert, ezentúl a főútvonalak egyes szakaszain a 12 tonna fölötti kamionoknak meg kell fizetniük a naponta háromezer, vagy havonta 22 500 forintba kerülő autópálya-matricát. Úgy véli, a jelenlegi szabályozás nemhogy javított volna a helyzeten, újabb problémákat hívott életre azáltal, hogy a teherszállítók elkerülik a fizetős szakaszokat, ezzel pedig a forgalom jelentős része ráterelődött a kisebb utakra is. A környezetvédelmi szakember szerint a másik gond azzal van, hogy túl alacsonyak a díjak, hiszen alig érik el az Ausztriában fizetendő útdíj felét, ami már így is a svájci tarifa ötöde. (A „független országot” már messzire kerülik a kamionok, de Svájcban további emelést szorgalmaznak.)
Lukács szerint három dolgot lehetne tenni: ha kiépül a műholdas, kilométer-arányos elektronikus díjfizetés, minden útra kiterjeszteni a díjat – bár ennek ellenőrzése igen költséges, emellett legalább az osztrák értékre kellene emelni a magyar tarifát, valamint támogatni a vasúti árufuvarozást. – Az EU-csatlakozás óta ez utóbbi felére esett vissza, mivel korábban a vasúti szállítást a határátkelőknél való várakozás elkerülése miatt választották – jegyezte meg a munkacsoport elnöke.
A Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete arra hivatkozott: a kamionok által okozott károkat a fuvarozók megfelelő mértékben fizetik az üzemanyag adójával, az átírási költségekkel, valamint a súlyadóval és egyéb adónemekkel. Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó munkatársuk úgy véli, az útadó kivetésére a költségvetésnek volt nagy szüksége, a teherfuvarozóknak viszont nehézséget jelent. A megbízókkal ugyanis év közben nem tudják módosítani a fuvardíjakat, így a kamionoscégek megpróbálnak beleférni ebbe a keretbe. Az viszont a teherszállítóknak sem érdekük, hogy rosszabb minőségű utakon, lassabban juttassák el az árut a célállomásra – tette hozzá informátorunk.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) állásfoglalása szerint átmenet van folyamatban Európa-szerte „az utakat mindenki használja – tehát közpénzekből kell építeni, fenntartani azokat” szemlélettől a „használó fizet” elv érvényesüléséig. A tárca sajtóosztálya lapunk kérdésére, miszerint miért nem kell a kamionosoknak annyival magasabb díjat fizetniük, mint amennyivel nehezebbek a személyautóknál, azt közölte: az utak több tízszeres igénybevétele nem jelent ilyen mértékű károkozást. A környezetvédők állításaival szemben úgy tudják, hogy egy kamion csupán ötször-tízszer károsítja jobban az utat, mint egy személyautó, ezzel pedig a jelenlegi útdíjszabás is arányban áll. A GKM úgy látja, az úthasználattal arányos díjrendszer bevezetése rendezi majd a kérdést.
A vasúti szállítással kapcsolatban kifejtették, az összes árumennyiségnek mintegy 15 százaléka lenne így szállítható, mert a minimális raktárkészlettel dolgozó termelési rendszerek nem tudnak együtt dolgozni a vasúti áruszállítás adottságaiból eredő mennyiségi, pontossági jellemzőkkel. – A minisztérium a vasúti áruszállítás piacosításával, versenykörülmények megteremtésével kívánja növelni a vasút hatékonyságát – állították a közleményben. A GKM arról is tájékoztatott, a mellékutak korlátozására a településeknek is van lehetőségük – igaz, csak abban az esetben, ha van elkerülő út, ám ez a legtöbb helyen nincs.
Az ugrásszerűen megnövekedett nemzetközi és hazai kamionforgalomnak leginkább a főutak mentén élők látják a kárát. Az ország sok száz településén már elviselhetetlen állapotok alakultak ki. A hazai közúti hatóságok (amelyek a gazdasági minisztérium felügyelete alá tartoznak) mégis rendkívül sajátos álláspontot képviselnek a sok százezer helyi lakos és a néhány ezer kamionos fuvarozó érdekharcában. Több településnek például a Legfelsőbb Bíróságig kellett mennie, hogy kiderüljön: nem csorbítja a szabad helyváltoztatáshoz fűződő alkotmányos jogokat, ha kitiltják a kamionokat az olyan közutakról, amelyek autópályán vagy autóúton kikerülhetők.
Tokaj polgármestere, Májer János közleményében nemrég a kamionok által a műemlék házakban okozott károkat emelte ki, településükön ugyanis a 38-as főúton szinte percenként haladnak el a több- tonnás gépjárművek. Mint fogalmaz, ennek már most is omladozó falak, megrepedt épületek, tönkremenő műemlékek, beszakadt pincék jelzik hatását. Megjelent a fullasztó, egyre elviselhetetlenebb füstgáz és a por is. A polgármester ezért kijelentette, ha nem készül elkerülő út, vagy nem tiltják ki a kamionokat Tokajból, akkor az ott élők lezárhatják a tokaji hidat is, amely Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét köti össze, s ezzel megbénítanák az északkelet-magyarországi közúti forgalmat. (Lapunk munkatársainak személyes tapasztalata, hogy az elmúlt hét végén is szinte szakadatlan volt a kamionforgalom Tokaj turisztikai központjában.)
origo.hu
Ferenc pápát gyászolja az ország – képeken a Szent István Bazilikában tartott szentmise
