Bár számos műszaki nehézség, határidőcsúszás, többletmunka és költségtúllépés, valamint kocsibeszerzési visszásságok miatt komoly veszélybe kerülhet a négyes metró beruházása, a Fővárosi Közgyűlés tegnapi – a nyári szünet előtti utolsó – ülésén mégsem határozott a problémák megoldásáról. A főpolgármester által kinevezett Becker László metróbiztos főnökét megcáfolva természetellenesnek nevezte a gondokat, és ezért a beruházás francia alvállalkozóit hibáztatta.
Demszky Gábor szerint március óta egyértelműen felgyorsult a beruházás első szakasza, és már mind a tíz állomásra megkapták az építési engedélyt, azonban az ügyben „magához hívatta” a francia nagykövetet.
Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője a legújabb Becker-jelentés alapján azt szerette volna, ha Demszky még a nyáron javaslatot nyújt be többek között a metróépítés miatt az összeomlással veszélyeztetett Kálvin téri református templom megmentésére, a tíz tervezett állomás építésénél felvetődött műszaki gondok, hiányosságok pótlására, de indítványa nem kapott elegendő szavazatot a közgyűlésben. A jelentésről Bagdy Gábor, a KDNP-frakció vezetője megjegyezte, hogy az „koporsóba tette” a négyes metró második szakaszát.
A fővárosi testület egyébként papíron kormánypárti többség nélkül kezdte meg tegnapi munkáját, ugyanis a Főgáz Zrt. vezérigazgatójává kinevezett Bakonyi Tibor (MSZP) mandátumát még nem adhatta át másnak a választási bizottság. Az MSZP–SZDSZ-es koalíció akarata azonban egy percre sem került veszélybe, ugyanis az MDF háromtagú frakciója a tavaly októbertől megszokott „forgatókönyv” alapján most is támogatta a balliberális javaslatok zömét.
Teljes egyetértés volt ugyanakkor a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) nevű civil szervezet kezdeményezéséről, hogy Magyarország fővárosa rendezze a 2020-as olimpiát. Ezt a Fővárosi Közgyűlés valamennyi frakciója támogatta, annak ellenére, hogy sokan emlékeznek még: éppen a fővárosi vezetők mondták le 1994-ben a világkiállítást, és ellenezték az olimpiai pályázatot, amelyet az Orbán-kormány, illetve a Fidesz szorgalmazott 2001-ben.
Demszky Gábor szerint a kezdeményezés óriási esélyt ad Budapest fejlesztésére, és a számítások szerinti 4600 milliárd forintos költséget 60 százalékban az állam, több mint 30 százalékban az unió, illetve a magántőke állná. A leendő fővárosi helyszínről év végéig dönt a közgyűlés. A vitában elhangzott: elsősorban a Puskás Ferenc Stadion környékén vagy Csepel – tavaly eladott – északi szigetcsúcsán képzelhető el az olimpiai központ. Magyarország esetleges pályázatáról 2011-ig kell határoznia a kormánynak, azonban addig elő kell készíteni a fejlesztéseket, többek között újabb metróvonalakat, az M0-s körgyűrű befejezését, három híd megépítését, az elővárosi vasút kiépítését.
Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke szerint a lengyel–ukrán labdarúgó Európa-bajnokság, illetve a 2016-os prágai olimpiai pályázat után nekünk is lépni kell, különben Magyarország végleg lemarad az országok közötti versenyben.
Először a költségvetés tervezett módosításakor sem kapott minősített többséget Ikvai-Szabó Imre SZDSZ-es főpolgármester-helyettes javaslata. Amikor az előterjesztő új szavazást kért, hosszas tanácskozás után Tarlós István bejelentette: példátlan politikai gesztusként ő, Bagdy Gábor és Fónagy János fideszes képviselő megszavazza a módosítást. – Elvárjuk, hogy a főpolgármester személyes ígéretének megfelelően szeptemberben kibővített frakcióvezetői értekezleten vitassuk meg a Fővárosi Közgyűlés eltelt egy évét. Tűrhetetlen, amit a koalíció megenged magának folyamatosan, ezt le kell zárni, mert így nem lehet dolgozni – indokolta lépésüket. A közgyűlés elnapolta a döntést Budapest szociális intézményhálózatának átalakításáról, miután tüntetők vonultak be az ülésterembe.
A képviselők lapzártakor felvették az ülés elején leszavazott napirendi javaslatot a Főgáz Zrt. teljes privatizációjának előkészítéséről, ismét az MDF szavazataival. A városvezetés korábban rendre cáfolta az eladási szándékot.
origo.hu
Takács Péter: Kulja András nem a magyar egészségügy javításán dolgozik
