Másodfokon is tisztázta a bíróság Naszvadi Balázst, a Dombóvár Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása volt ügyvezetőjét az ellene felhozott vádak alól, akit maga a társulás jelentett fel korábban számviteli fegyelem megsértése miatt. Az azóta már Fidesz–KDNP-s képviselőként tevékenykedő fiatalembert bűncselekmény hiányában 2007. június 20-án másodfokon, jogerősen is felmentette a Tolna Megyei Bíróság. Az ügy ezzel látszólag véget is ért, ám jelen állás szerint még hosszú ideig nem kerül pont a történet végére, amely minden elemében unikum még a XXI. századi Magyarországon is.
A mára oda-vissza pereskedésbe torkolló ügy kezdete 2002 végéig nyúlik vissza, amikor októberben, első ízben választották Dombóvár polgármesterévé Szabó Lorándot, a kormányoldal jelöltjét, aki addig a Dombóvár Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása ügyvezetői pozícióját töltötte be.
*
Polgármesterré választása után azonban összeférhetetlenség miatt az addigi cégvezetőnek le kellett mondania a társulásban betöltött ügyvezetői pozíciójáról, és a vezetői állás betöltésére pályázatot írtak ki. – Több mint négy évvel ezelőtt, 2003 elején figyeltem fel arra a hirdetésre, hogy a Dombóvár Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása ügyvezetőt keres. Jelentkeztem, s végül én nyertem el az állást, amit 2003. február 3-tól töltöttem be – emlékezett
vissza a kezdetekre Naszvadi Balázs, aki elmondta, Szabó Loránd novemberben a társulás elnöke lett.
Rejtélyes tranzakciók
Naszvadi megjegyezte, számára az első hónapok a munka és a települések megismerésével, a feladatkör elsajátításával teltek, saját elmondása szerint ekkor még Szabó Loránd és a gazdasági vezető kérésére a cég gazdasági ügyeivel nem foglalkozott. – Nem sokkal később, 2003 végére, 2004 elejére belerázódtam a rendszerbe, és maradt arra is energiám, hogy betekintsek a cég gazdasági helyzetébe.
Olyan dolgok kerültek elő, amik megleptek. Az én utalványozásom nélkül sorozatosan mentek kifizetések, amikről nem tudtam. Téves utalás címén nagy összegű pénzek mentek különböző cégekhez, persze behatárolt cégcsoportoknak. Nagy összegű támogatások jöttek a dombóvári önkormányzattól, s mivel tudtam, hogy mekkora pénznek kellene érkeznie a számlára, a dolog roppant furcsa volt – mutatott rá Naszvadi, aki elmondta, a dombóvári önkormányzatnak mintegy nyolcmillió forintot kellett utalnia évente, ehhez képest intézményfinanszírozás címén ennek többszöröse jött. Hozzátette: ráadásul ahogy a pénzek megérkeztek, azonnal tovább is mentek különböző cégeknek. – Ott napokat vagy néhány hetet töltött el a pénz, majd visszaérkezett hozzánk, és innen az összegeket visszautalták a dombóvári önkormányzathoz. A társulás közvetítőszerepet töltött be a rendszerben – jegyezte meg Naszvadi, aki először nem értette, hogy erre az oda-vissza utalgatásra miért volt szükség, később azonban megismerte a tranzakciók hátterét.
– Az ügyletben részt vevő cégek hazai és uniós pályázatokon önerő felmutatására használták ezeket a pénzeket, mivel nem rendelkeztek a szükséges összegekkel. Terület- és vidékfejlesztési szakirányon gazdasági agrármérnökként végeztem az egyetemen, és tudom, hogy ez nem törvényes, ez a gyakorlat sok jogszabályt – köztük a versenytörvényt, a pályázati rendszerek feltételrendszerét – sért. Nem is indulhat olyan cég egy pályázaton, amely a kívánt önrésszel valójában nem rendelkezik – szögezte le Naszvadi Balázs, aki hozzátette: hab a tortán, hogy utófinanszírozásos pályázatokról lévén szó, a dombóvári önkormányzat később készfizető kezességet vállalt azoknál a cégeknél, akik hitelt vettek fel a saját erő biztosítására.
Jogi kiskapu vagy törvénysértés?
Naszvadi elmondása szerint vannak olyan cégek, ahol Szabó Lorándnak korábban tulajdonrésze volt, és vannak olyanok, ahol áttételesen van a polgármesternek érdekeltsége. – Az általam ismert 8-10 cégnek közös a könyvvizsgálója, a vállalkozások néha egymást bízzák meg alvállalkozóknak, a háttérsegítséget pedig Szabó Loránd adja. Ilyen embernek, aki így vélekedik az önerő biztosításáról, nem lenne helye a regionális fejlesztési tanácsban, és sehol, ahol pályázati pénzekről döntenek – fűzte hozzá. Szabó Loránd ugyanis a gyakorlatra a következőképpen reagált 2005. június 27-én egy dombóvári képviselő-testületi ülésen: „Nem az a kérdés, hogy törvényes-e vagy nem, erre a törvény szabályozást nem tartalmaz – ezt már korábban is, régen, évekkel ezelőtt jogászokkal megnézettük –, véleményünk szerint ez egy olyan jogi kiskapu, aminek lehetőségével élni lehet. A pályázat benyújtásakor – kivéve a bérlakásprogramot, (…) ahol el kellett különíteni (az önerőt – a szerk.), fel kell mutatni (az önerőt – a szerk.). Viszont jogi aktus a pályázat benyújtója és a pályázat kiírója között a pályázat benyújtásakor még nem keletkezik. Jogi aktus akkor keletkezik, ha (…) megtörténik a szerződéskötés, addig nyilatkozat megtételéről van szó. (…) Ebből a szempontból, a város ügyeit előtérbe helyezve, semmi kivetnivaló nem volt abban, hogy egy céget és két közhasznú szervezetet ilyen formában a város segítette.”
Naszvadi Balázs elmondta, ezt a gyakorlatot ő nem tudta elfogadni, ez vezetett oda, hogy feloldhatatlan ellentét alakult ki közte és Szabó Loránd között. – Két vizsgálat is indult. Az egyiket egy független könyvvizsgáló cég, a másikat a társulás felügyelőbizottsága folytatta le. Ezek rám nézve nem találtak terhelő adatot, ellenben többször említést tettek Szabó Lorándról és a gazdasági vezetőről. A következő hónapban, a társulási ülésen Szabó Loránd ennek ellenére azzal kezdte, hogy velem nem lehet együtt dolgozni. Elmondta, megszűnik majd a cég, és a funkcióit egy már létező másik társaság, a Dombóvári Többcélú Kistérségi Társulás veszi át. Arra akartak kötelezni, hogy tegyek egy teljességi nyilatkozatot a társulás eddigi tevékenységével kapcsolatban, de nem csak az én időszakomra vonatkozólag, hanem az 1996-tól 2002-ig terjedő hat évre is – fogalmazott Naszvadi, aki hozzáfűzte, alá kellett volna írnia, hogy minden rendben volt, de nem vállalta. Hozzátette: később a nyomozók mondták neki, hogy ha aláírja a teljességi nyilatkozatot, akkor börtönben végzi.
Később, 2005. május 12-én a társulás ismét „egyezséget” ajánlott Naszvadinak, amelyet az akkori ügyvezető nem fogadott el. Ekkor az események komoly fordulatot vettek. A cégvezetőt felfüggesztették, ellene fegyelmi eljárást indítottak. Ő pedig másnap feljelentést tett a Szekszárdi Városi Ügyészségen. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda indított nyomozást. Közben a társulás a fegyelmi eljárás alatt „feltárt ügyek” miatt 2005. június 12-én tett feljelentést Naszvadi Balázs és egy magáncég vezetője ellen. A két ügyet egyesítették. – Magát a fegyelmi eljárást sem szabályszerűen folytatják le, hiszen 20 nap alatt engem meg sem kérdeztek, pedig ezt 15 napon belül meg kellett volna tenniük, de nem voltak kíváncsiak a véleményemre. Az ügy a bíróságon folytatódott. Az ügyészség Szabó Lóránd és a gazdasági vezető ellen elévülés miatt nem emelt vádat, ellentétben velem. Viszont engem mind első fokon, mind másodfokon bűncselekmény hiányában felmentett a bíróság – közölte Naszvadi, aki közben rágalmazásért is pert akasztott Szabó Loránd nyakába. Ez a per, miután a most meghozott másodfokú ítélet jogerőre emelkedett, a nyári ítélkezési szünet után folytatódhat.
Újraindul a fegyelmi eljárás
A fegyelmi eljárás ellenben már az augusztus 13-i társulási ülésen újraindult. A fegyelmi biztos meghallgatta Naszvadi Balázst, jegyzőkönyvet vett fel, majd megállapította a volt ügyvezető felelősségét. Az ügyet átadta a fegyelmi bizottságnak, amely 15 napon belül dönt arról, hogy Naszvadi Balázsra milyen büntetést szab ki. Szabó Loránd, Dombóvár kormánypárti polgármestere a folyamatban levő ügyeket nem kívánta kommentálni, de készséggel elmondta keletkezésének hátterét. – A történet egészen 2005-ig nyúlik vissza, amikor a dombóvári kistérségi társulás fegyelmi eljárást indított Naszvadi Balázs ügyvezető ellen, mert a költségvetés 20 millió forintos túlköltekezést mutatott. A fegyelmi biztos, aki egyben az egyik társult település polgármestere, az eljárás során olyan dokumentumokat talált, amelyek szerint az ügyvezető komoly kárt okozhatott a társulásnak – fogalmazott Szabó Loránd polgármester, aki egyben a társulás elnöke is. Hozzátette: az ügyet továbbadták a rendőrségnek, mert annak hordereje messze túlmutatott a fegyelmi eljárás hatáskörén. Szabó Loránd elmondta, a fegyelmi eljárás kiderítette, hogy Naszvadi Balázs társulási jóváhagyás nélkül megváltoztatta egy 37,5 millió forintos pályázat célját, illetve e program részeként felhatalmazás nélkül készíttetett egy hárommillió forintos tanulmányt, amely mögött nem látszott megfelelő tartalom. – Ezzel párhuzamosan Naszvadi Balázs is elrohant a rendőrségre egy korábbi felügyelőbizottsági jelentéssel, amely hemzsegett a csúsztatásoktól és hazugságoktól, és mint magánember feljelentést tett. A kölcsönös feljelentés vége az lett, hogy Naszvadi Balázs és tanulmányt készítő volt egyetemista csoporttársa ellen bírósági eljárás indult. Két vádpont volt, az egyik a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, a másik a számviteli fegyelem megsértése. A per azóta lezárult, az érintetteket állítólag felmentették, de én mint sértett szervezeti elnök nem kaptam meg az ítélet írásos változatát. Így az ítélettől függő fegyelmi eljárást, amit korábban felfüggesztettünk, sem tudjuk folytatni – fogalmazott Szabó Loránd, aki azt is elárulta, az ominózus tanulmányt időközben a regionális fejlesztési tanács is megvizsgálta, mivel ők adták a közpénzt, amiből kifizették a hárommillió forintot. A szervezet megállapította, hogy a tanulmány 95 százalékát az internetről töltötték le, és a tanács rámutatott arra is, hogy a dokumentum nem volt időszerű, illetve akinek készült, annak nem volt rá szüksége. Emiatt a regionális fejlesztési tanács kamatostul visszakéri a hárommillió forintot.
A társulás megvizsgálta a húszmillió forintos túlköltekezést is, és ezzel kapcsolatban a polgármester egy képviselő-testületi ülésen egy előterjesztésében leírta, hogy Naszvadi Balázs ügyvezetőként megvezette az egész társulást. – Az előterjesztést a képviselő-testület nagy többséggel elfogadta, ám ennek ellenére a megállapításom után Naszvadi Balázs rágalmazás miatt feljelentett engem, az ügyet magánvádas eljárásban vizsgálják. Mi viszont kártérítési pert kívánunk indítani a volt ügyvezető ellen, hogy visszaszerezzük a hárommillió forintot kamatostól – szögezte le Szabó Loránd.
origo.hu
Lecsúszott a kifutóról egy repülőgép Ferihegyen
