Német tudósé a kémiai Nobel-díj

Gerhard Ertl német tudós kapja az idén a kémiai Nobel-díjat – jelentette be tegnap Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A döntés indokolása szerint Ertl kutatásai segítenek megérteni az autók katalizátora és az üzemanyagcellák működését, valamint rávilágítanak arra, miért rozsdásodik a vas. Eredményei a félvezetőgyártásnak is nagy lendületet adtak.

A fizikai Nobel-díj után a kémiait is német tudós kapja ebben az évben: a felületi rétegek kémiájában elért kutatási eredményeiért Gerhard Ertl veheti át a kitüntetéssel járó tízmillió svéd koronát (több mint 272 millió forint) – közölte tegnap a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A kutató a kitüntetést azzal érdemelte ki, hogy jelentősen bővítette az autók katalizátorainak és üzemanyagcelláinak működésére vonatkozó információkat. Feltárta továbbá a korróziós folyamat eddig nem ismert törvényszerűségeit – adta hírül az AFP.
Az indoklás szerint a katalitikus felületeken bekövetkező kémiai reakciók kulcsszerepet játszanak sok ipari eljárásban, többek között a műtrágyák gyártásában. Elmélyült tanulmányozásuk segít megérteni az ózonréteg vékonyodását előidéző folyamatokat, azokat a kémiai reakciókat, amelyek a sztratoszféra apró jégkristályainak felületén játszódnak le. A tudományág eredményei nagy hatást gyakorolnak a félvezetőgyártás fejlődésére is.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia hangsúlyozta: Gerhard Ertl a múlt század hatvanas éveiben az elsők között ismerte fel ezeket az összefüggéseket. Lényeglátó kutatásai teremtették meg a modern felületi kémia alapjait. Az általa kialakított módszereket egyaránt felhasználták az akadémiai kutatásokban és a vegyipari eljárások fejlesztésében. A 71 éves Gerhard Ertl már visszavonult, korábban a berlini Max-Planck Társaság Fritz Haber Intézetének igazgatója volt. Felületkémiai kutatásaiért – a magyar származású Somorjai A. Gáborral, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzorával együtt – nyerte el 1998-ban a kémiai Wolf-díjat.
A kémiai Nobel-díjat eddig öt magyar származású tudós érdemelte ki. Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd (1865–1929) a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért. Az 1943. évit a Németországban, Dániában és Svédországban élt Hevesy György (1885–1966) az izotópok indikátorként való alkalmazásáért vehette át. 1986-ban a Kanadában élő Polányi János (1929–) – megosztva – a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért; 1994-ben az Egyesült Államokban élő Oláh György (1927–) a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményekért. Avram Hershkót, azaz Herskó Ferencet, aki 1937-ben született Karcagon, és nem sokkal a második világháború után vándorolt ki családjával Izraelbe, 2004-ben jutalmazta az elismerő kitüntetéssel a Svéd Királyi Tudományos Akadémia – írta az MTI.
n
Helyesen: ellenállás. A tegnapi számunkban megjelentekkel szemben a fizikai Nobel-díjat Albert Fertnek és Peter Grünbergnek nem az óriás mágneses rezonancia, hanem az óriás mágneses ellenállás felfedezéséért ítélték oda.