A hatóságok késlekedése is hozzájárulhatott a 7-8 millió éves, a világon egyedülálló bükkábrányi ősfák pusztulásához. Mint arról beszámoltunk, a felső miocén kori erdőből hat fa még a megtalálás helyén, elszállítása előtt elporladt. Egy hónappal a fellelésük után a környezetvédelmi miniszter, Fodor Gábor elvállalta az erdő gondozását, de azzal csak gesztust gyakorolt – tájékoztatta lapunkat Olt Boglárka, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium sajtószóvivője. Elmondta: a régészeti értékek megmentése a törvény szerint nem a környezetvédelmi tárca feladata. Lapzártáig nem sikerült megtudnunk az Oktatási és Kulturális Minisztériumban sem, terhel-e valakit felelősség a felbecsülhetetlen tudományos érték megsemmisüléséért.
Egyelőre csak annyi biztos, hogy hat ősfa elpusztult a tizenhatból, s ebben valószínűleg a későn elkezdett leletmentés is közrejátszott. Július 10-én a bükkábrányi bánya mélyén bukkantak rá a tizenhat, felső miocén kori mamutfenyőkből és mocsárciprusokból álló vegyes erdőre. A hét-nyolc millió éves lelet egyedülálló, hiszen a másutt talált, sok esetben ezeknél idősebb fák megkövült állapotban kerültek elő. A bükkábrányiak szerkezete azonban ép maradt, s ez kitűnő lehetőséget nyújt a természettudományos kutatásokra. Egy hónappal az erdő felfedezése után, augusztus 3-án a környezetvédelmi miniszter bejelentette: felelősséget vállalnak az ősfákért. A Herman Ottó Múzeum munkatársai eközben a négy legjobb állapotban lévő mocsárciprust előkészítették a szállításra. Önkéntesek és adományozók támogatásával augusztus 8-án a fákat Miskolcra vitték, ahol cukros oldattal konzerválják, majd kiállítják őket. Munkájukhoz eddig összesen hárommillió forintot kaptak a kulturális minisztériumtól.
A lelet felfedezése és a miniszteri ígéret között csaknem egy hónap telt el. Ezt az időt a Herman Ottó Múzeum munkatársai a lelet feltérképezésével, mintavétellel, a kiemelési technika kikísérletezésével és a lehetséges segítők, speciális eszközök felkutatásával töltötték. Nem tudhatták, melyik napon érkeznek oda úgy, hogy a fák már megsemmisültek; pályázatokat írni, és esetleges központi támogatásra várni nem volt idő. – A fák megmentésének esélye az idő múlásával arányosan csökkent, ráadásul akkoriban kánikulai napok jártak – mondta lapunknak Veres János kutató régész. A vidéki múzeum és segítőik megtették, amit lehetett, megmentettek négy felbecsülhetetlen értékű mocsárciprust.
Tizenkét másik ősfa a bányában maradt. Néhány nappal később hat elpusztult közülük. Hatot a Bükki Nemzeti Park szakemberei mentettek meg, és tettek bemutathatóvá a környezetvédelmi tárca kezdeményezésére, a munkálatok 14 millió forintba kerültek. Ipolytarnócra, az ősmaradványok látogatóközpontba szállították őket, amelyet tegnap nyitottak meg az érdeklődők előtt.
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország