A jármű A kolumbiai rendőrség január elején kiadott fotóján a hatóság által lefoglalt tengeralattjáró látható. No nem a hitleri Kriegsmarine (haditengerészet) egy elfelejtett és most Dél-Amerikában felbukkant darabjáról van szó. A Csendes-óceánon lefoglalt vízi jármű házi készítésű, és a kábítószercsempészek flottájához tartozik. Nem egyedi konstrukció: 2005 márciusa óta ez a tizenharmadik csempész tengeralattjáró, amelyet a hatóságok lefoglaltak. És hogy honnan a konstrukció? Közelebbit erről nem tudni, de az tény, hogy a kilencvenes években az Egyesült Államok rendőrsége a floridai Miamiban letartóztatott egy férfit, aki orosz tengeralattjárót akart eladni kolumbiai kábítószer-kereskedőknek. Néhány éve a kolumbiai főváros közelében találtak egy saját készítésű tengeralattjárót, amelyet kábítószer-kereskedők utasítására építettek. A tengeralattjárók használata azért hatásos, mert így könnyen kikerülhetik a parti őrségeket, valamint az egyes államok felségvizein járőröző hajókat, és a nyílt tengeren átrakodhatnak a halász- vagy teherhajókra.
Kábítószer-ellenes hadsereg A képen kolumbiai rendőr intézkedik a lefoglalt hajón, ám az ország nincs magára hagyva a drogellenes műveletekben. Az Egyesült Államok az úgynevezett Plan Colombia keretében 2000 második fél évétől körülbelül ötmilliárd dolláros pénzügyi és logisztikai támogatást adott a dél-amerikai országnak, hogy eredményesen számolja fel a kábítószer-kereskedelmet és -termelést. A 2006-os értékelés során kiderült, hogy az előző évben mintegy 140 000 hektár koka- és több mint 1 600 hektár mákültetvényt pusztítottak el légi irtással, 32 000 hektárnyi kokacserjét és 500 hektárnyi máktermést pedig kézzel semmisítettek meg. A kolumbiai rendőrség és a hadsereg azonban együttesen sem bírt a csempészekkel és a kereskedők egységeivel, ezért 2001-ben nyolcezer FBI-ügynök is bevette magát a kolumbiai őserdőkbe, hogy részt vegyen a kolumbiai polgárháborúval szorosan összefonódó kábítószer-maffia elleni küzdelemben. Tavaly a kolumbiai hatóságok a FARC és a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) 2067 lázadóját ölték meg az összecsapásokban, illetve a két gerillaszervezet, valamint több szervezett bűnbanda 3366 tagját ejtették fogságba.
A tengeri útvonal A szállítmányok hagyományos célpontja az Egyesült Államok, főleg Mexikón – és értelemszerűen a közép-amerikai államokon –, valamint a Karib-tenger szigetcsoportjain keresztül. Mivel Afrikán át sokkal egyszerűbb eljuttatni a kábítószert Európába, ezért ide is jut a szállítmányokból, mert elkerülhetik az egyre szigorúbb portugál, spanyol és brit hajós ellenőrzést. De már Spanyolország is belépett a kokainterjesztés keringési ciklusába, amely így működik a spanyol El Mundo egyik tematikus elemzése alapján: Latin-Amerika valamelyik országában laboratóriumokban dolgozzák fel a kokacserjét, Afrikán keresztül Európába küldik a kokainmasszát, ahol szétterítik a földrész többi országába. Spanyolország azért is vonzó célország, mert itt többet fizetnek a kokainért: 2007 első felében egy kiló kokain 33 900–43 900 dollárba került Madridban, míg Los Angelesben 12 500–14 600, New Yorkban pedig 13 000–26 000 dollárt adtak érte helyi rendőrségi információk szerint. A Kolumbiából Európába szállított kokain jelentős része Spanyolországban köt ki, az utóbbi év statisztikai kimutatásai szerint megugrott az ide csempészett mennyiség a lefoglalt szállítmányok nagyságából és számából ítélve is. Tavaly a spanyol lakosság – több mint 45 millió fő – három százaléka fogyasztott ebből a kábítószerből, tehát arányaiban többen, mint a 300 milliós Egyesült Államokban, ahol ez a mutató 2,3 százalék volt.
Mit vitt a hajó a gyomrában? Hogy pontosan mennyi áru volt ebben a tengeralattjáróban, azt nem tudni, de azt igen, hogy a szállítmány kokain volt, és hogy ebből tíztonnányit tudnak bepakolni a drogkereskedők egy ilyen hajóba. Ezek után nem lepődhetünk meg azokon a kolumbiai adatokon, amelyek elképesztő mennyiségű kábítószer szállítmányozásáról szólnak. A dél-amerikai ország drogellenes alakulatai egyetlen hét alatt több mint 13 tonnát foglaltak le 2004-ben, amelynek értéke meghaladta a 250 millió dollárt. A hivatalos adatok szerint ugyanebben az évben a radikális marxista Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőktől (FARC) 3460, a szélsőjobboldali Kolumbiai Egységes Önvédelemtől (AUC) pedig 6900 kilót foglaltak le. 2005-ben az Egyesült Államok külügyminisztériumának jelentése szerint például több mint 250 tonnányi kokaint semmisítettek meg az Andok országai és Mexikó közötti térségben, amelynek utcai eladási értékét 33 milliárd dollárra becsülték.
A csempészek Nem tudni, mit tud a hajó legénysége arról, kinek, kiknek is dolgozik – gyaníthatóan nem sokat. A hatóságok annál többet: Kolumbiában a hetvenes években terjedt el a kábítószer-termelés és -csempészet, amely hatalmas összegekkel gazdagította a szervezett bűnözést. A nagyra törő csoportok meg akarták szerezni az ellenőrzést az ország gazdasága, politikai rendszere és társadalma felett. A legerősebb szervezet egy ideig az úgynevezett cali kartellel vetélkedő medellíni kartell volt – ennek Pablo Escobar a leghírhedtebb vezetője –, mellettük bekapcsolódtak még a kábítószer-termesztésbe a fegyveres harc pénzelése érdekében a marxista gerillaszervezetek: a mérsékeltebb ELN és a radikális FARC. Rajtuk kívül még ugyancsak szerepet kap a 2006-ban magát önként felszámoló szélsőjobboldali AUC. A kereskedelemből származó összeg nagyságát jelzi az a tény, hogy a nyolcvanas években a kábítószer-maffia felajánlotta a kolumbiai államnak, hogy kifizeti az ország külső adósságait.
