Haszonra számító külföldi lakásvásárlók

Miközben a magyar polgároknak egyre kevésbé telik lakásra, a külföldi – elsősorban nyugat-európai – magánbefektetők továbbra is aktívak a magyarországi ingatlanpiacon. Nem véletlenül: a visszafogott hazai kereslet alacsonyan tartja az árakat, ugyanakkor a megszorító intézkedések után minden bizonnyal lendületet kap a piac, jelentős drágulás várható, ami bőséges hozammal kecsegtet.

Budapesten összpontosul túlnyomórészt a külföldiek ingatlanszerzése a regionális közigazgatási hivatalok által lapunk kérésére közreadott információk szerint. Tavaly a fővárosban összesen 1857 külföldi szerzett ingatlant, főleg befektetési célra: a legtöbben (464-en) Írországból érkeztek, a dobogó második helyén a britek állnak 319 fővel, őket a ranglistán 171 olasz vásárló követi. A Németországból érkezett vásárlók hatvanan voltak, míg az izraeliek 57 lakásra tettek szert 2007-ben a fővárosban.
*
Mindeközben vidéken kevésbé vagy egyáltalán nem érvényesül a fővárosi trend. Az ingatlanokat a külhoni magánszemélyek inkább saját használatra vásárolják meg. A határ menti régiókban nagyon sokan vannak, akik a kedvező árak miatt nálunk telepednek le, és tőlünk ingáznak anyaországukba. A Dunántúlon igen jelentős az osztrákok és a szlovákok érdeklődése, a keleti és déli országrészekbe pedig Romániából és Szerbiából érkeznek vásárlók. Csongrád megyében a külföldi vevők több mint 40 százaléka a szomszédos államokból érkezik: a 94 vásárlásból 27-et szerb, 13-at román állampolgárok bonyolítottak le, miközben 17 németországi és 13 amerikai is errefelé fektette be ingatlanba a pénzét. Az ország másik felében, Győr-Moson-Sopron megyében az osztrák és a német vevők vannak túlsúlyban. Itt csak 2006-os adatokat tudtak rendelkezésünkre bocsátani, ám a trend ez alapján is körvonalazódik: a 234 vásárló közül 115 volt osztrák és 28 német, miközben hét szlovák állampolgár talált errefelé magának házat.
Bodor Csaba, az Otthon Centrum külföldi érdeklődőkre szakosodott részlegének szakembere úgy látja, annak, hogy a külhoniak leginkább a fővárosban, illetve Pest megyében vásárolnak, egyértelmű oka van: a vételek többsége befektetési célú, erre pedig a vevők Budapestet és környékét látják a legalkalmasabbnak. – A pusztán befektetési céllal lakást vásárló magánszemélyek többnyire azokból az országokból érkeznek, ahonnan a legnagyobb ingatlanberuházók is, így a brit, az ír, a spanyol, az olasz és az izraeli vevők a legaktívabbak. Jellemző az is, hogy a külföldiek általában jóval nagyobb érdeklődést mutatnak a még készülő lakások iránt, mint a magyarok – hangsúlyozta Bodor.
A szakember szerint a külföldiek aktivitása annak is köszönhető, hogy a hazai piac biztonsága, az ingatlanszerzés adminisztratív feltételei, valamint a banki lehetőségek kellően jó légkört teremtenek nekik. Annak ellenére minket választanak, hogy Romániában az idehaza várható 8–12 százalékos éves hozam dupláját is elérhetnék, igaz, bonyolultabb ügyintézéssel. Az öt–tíz évre megvásárolt, majd értékesített lakások – mutat rá a szakember – ugyanakkor biztos állandó jövedelmet is jelentenek, hiszen albérletként is jól fialtathatók. Az ebben rejlő lehetőségeket már számos vállalkozás felismerte, amelyek éppen arra szakosodtak, hogy a bérbeadás ügyes-bajos feladatait a tulajdonos helyett és megbízásából lássák el.
– A legkedveltebb lakások a várható magas értéknövekedés miatt másfél-két szobásak, és Budapest belvárosi részén, elsősorban a pesti oldalon találhatók. Érdekesség, hogy a IX. kerület után egyre nagyobb érdeklődés figyelhető meg a ma még igen romos VIII. kerület iránt is, a befektetők ugyanis a városrész felfutásából származó értéknövekedésre számítanak – hangsúlyozta Bodor Csaba, aki szerint a 2006 óta állandó, egyébként aktívnak mondható külföldi érdeklődés az idén sem fog változni.