Megszámolják az utcán élőket

Önkéntesek segítségét kéri a Február Harmadika Munkacsoport, hogy szombaton éjszaka számba vehessék a Budapest közterein alvó hajléktalanokat. Tavaly ilyenkor háromezer embert találtak aluljárókban, épületzugokban, erdőkben, elhagyatott gyárak területén.

Több száz önkéntest – egyetemistákat, a szociális ellátásban dolgozókat, nyugdíjasokat, hivatalnokokat, egykori hajléktalanokat, szimpatizánsokat – vár a Február Harmadika Munkacsoport szombat éjszakára a budapesti utcákon alvó hajléktalanok összeszámlálásához. Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány szóvivője szerint várhatóan szép számmal lesznek közöttük hazánkban élő külföldiek is, hiszen főként az angolszász országokban természetes az önkéntes munka. Az idén is számítanak a kerékpárosok részvételére, akik három évvel ezelőtt kiterjedt külvárosi területeket fésültek át. Mint ismeretes, az első alkalommal, 2005-ben háromezer fedél nélküli embert találtak a főváros aluljáróiban, parkjaiban, erdeiben, kapubeugróiban, elhagyott laktanyáiban, gyárépületeiben. Becslések szerint jelenleg 8000 fedél nélküli ember él Budapesten, és körülbelül 4600-an töltik az éjszakát menhelyen vagy átmeneti szállásokon.
Az önkéntes számlálóbiztosokat szombaton délután négy órakor várják a Budapesti Módszertani Szociális Központ (XIII., Dózsa György út 152.) nagytermébe – folytatta Gurály Zoltán. Budapestet 230 övezetre osztották fel, az önkéntesek feladata az lesz, hogy szombat estétől vasárnap reggel 8-ig egy-egy jól körülhatárolt, térképen jelölt körzetet bejárjanak, és – kizárólag szemrevételezéssel – próbálják meg felderíteni, hogy ott hol élnek hajléktalan emberek, milyen neműek, körülbelül hány évesek, és milyen állapotban vannak. Az adatokat azonnal számítógépre viszik, így vasárnap estére már megközelítő számokkal szolgálhatnak.
Az Európai Unió előírja tagállamainak, hogy az éves városstatisztikáknak tartalmazniuk kell a hajléktalanokat is. A mostani akció egyik célja, hogy 2011-ben, a hivatalos hazai és az uniós teljes körű népszámlálás terjedjen ki a fedél nélküli emberekre is, hiszen ők is teljes jogú polgárai a közösségnek. Másrészt – fűzte hozzá Gurály – a pontosabb adatok segítenek a szociális ellátás jobb megszervezésében, és követhetővé válik, hogy egy-egy szolgáltatás hozott-e, és ha igen, milyen változást a legrászorultabbak életében.