Számon kéri Prágát az ENSZ

Hat hónapja van Prágának arra, hogy hivatalosan reagáljon arra a keresetre, amelyet a második világháború után elüldözött szudétanémetek képviselői nyújtottak be a Benes-dekrétumok miatt az ENSZ emberi jogi bizottságának.

(Prága)

Az ENSZ emberi jogi bizottsága elé került a csehszlovákiai németeket és magyarokat kollektív bűnösséggel megvádoló, alapvető emberi és polgári jogaiktól megfosztó hírhedt Benes-dekrétumok kérdése. Amint arról a Lidové noviny cseh napilap tegnap beszámolt, 47, egykor Csehszlovákiából kitelepített szudétanémet személy az ENSZ-bizottsághoz intézett beadványában azt állítja, a cseh kárpótlási törvény diszkriminatív volta akadályozza, hogy visszakaphassák a világháború után elkobzott vagyonukat.
Zuzana Kuncová, a cseh igazságügyi minisztérium szóvivője közölte, az ENSZ emberi jogi bizottsága a panaszt tevők beadványát ez év januárjában elküldte a cseh kormánynak. Amint elmondta, hat hónap áll Prága rendelkezésére, hogy kidolgozza állásfoglalását.
A második világháború után a törvényeket helyettesítő elnöki dekrétumok alapján fosztottak meg mintegy hárommillió szudétanémetet a csehszlovák állampolgárságtól és minden vagyonától, s a dekrétumok alapján üldözték el őket évszázados szülőföldjükről. A dekrétumok alapozták meg a több mint félmilliós lélekszámú csehszlovákiai magyarság teljes jogfosztottságát és üldöztetését is. Nem csoda tehát, hogy a szudétanémetek és a magyarok számára elfogadhatatlanok a a kollektív bűnösség elvén alapuló Benes-dekrétumok. S mivel a dekrétumok sérthetetlenségét – néhány törvényhozótól eltekintve – az egész cseh parlament 2002 áprilisában ünnepélyesen megerősítette, így azok továbbra is a cseh jogrend részei. A kollektív bűnösség elvét érvényesítő dekrétumok miatt a szudétanémetek nem perelhetik be Csehországot az Európai Bíróságnál, amely azzal érvel, hogy a panaszosok nem használták ki Csehországban az összes jogi lehetőséget. Thomas Gertner, a szudétanémetek ügyvédje szerint ez lehetetlen, mert a cseh bíróságok éppen a benesi dekrétumokra hivatkozva utasítják el kereseteiket. A 47 panaszos a világszervezet emberi jogi bizottságánál nehezményezi is, hogy Csehországban épp a Benes-dekrétumok általános érvényessége miatt dobják vissza a vagyonjogi és kárpótlási kéréseket. Nem vizsgálják, hogy a dekrétumok összhangban vannak-e más jogszabályokkal, s azt sem, hogy alkalmazásuk minden esetben szabályszerűen történt-e. „A Benes-dekrétumokra vonatkozóan tényként kell kezelni, hogy ma is részét képezik a cseh jogrendnek, s valóban tartalmazza a kollektív bűnösség posztulátumát” – kommentálta a helyzetet az igazságügyi szóvivő.

Fájdalomdíj a radarért. Állami fejlesztési támogatásban részesülnek azok a Prágától délnyugatra fekvő települések, amelyek közelében az Egyesült Államok felépítené a Csehországba tervezett radarállomását. A cseh kormány főként a helyi infrastruktúra korszerűsítésére 1,25 milliárd koronás alapot hozott létre, ez az összeg azonban nagyjából csak egyharmada annak, amit az érintett települések követelnek. A támogatást akkor is megkapják, ha a radarállomás mégsem épülne fel – jelentette be Mirek Topolánek kormányfő egy sajtótájékoztatón. Az alapot a Brdy katonai körzet 24 települése használhatja ki. A régióban lévő mintegy 50 település kétharmadában egyébként helyi népszavazáson utasították el a radarállomás létesítését. Az elképzelést a megkérdezett csehek mintegy 70 százaléka ellenzi. Prága tavasszal hoz végleges döntést az ügyben. (MTI)