Szerbiai patthelyzet

Holnap elnököt választ Szerbia. A két táborra szakadt ország a választások első menetének két győztese – a radikális párti Tomiszlav Nikolics és a demokrata párti Borisz Tadics – közül választja meg a következő államfőt ötéves megbízatásra.

precedens? Washington nem garantálja, hogy Koszovó függetlensége nem jelent precedenst más régiók hasonló törekvéseihez – válaszolta lapunk kérdésére April Foley, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete egy budapesti kerekasztal-beszélgetésen tegnap. Kijelentette: Magyarország nagy valószínűséggel az első országok közé tartozik majd, amelyek elismerik a szakadár szerb tartomány függetlenségét. A kirendeltségvezető asszony közölte, nem számít arra, hogy az Európai Unió minden tagállama egy időben dönt így. Ismert, hogy az EU több tagállama – köztük Spanyolország, Szlovákia, Románia és Ciprus – vonakodik ettől, félve, hogy Koszovó függetlensége saját kisebbségeik autonómiatörekvéseihez szolgál hivatkozási alapul. (Á. Z.)

Ezúttal is történelmi jelentőségűnek tartják a döntést, még akkor is, ha nem elnöki rendszer van Szerbiában, hiszen meghatározza, hogy a sok problémával küszködő Szerbia milyen utat választ: a Tadics nevével jelzett európai közeledést, vagy a Nikolics által képviselt szembehelyezkedést a Nyugattal, az Oroszország felé fordulást. A verseny szoros lesz, kimenetelét megjósolni lehetetlen. Annak ellenére, hogy a minapi közvélemény-kutatás Tadicsnak adott leheletnyi előnyt, az elemzések következtetései inkább Nikolicsnak kedveznek. A radikális jelölt az első menetben már előnyt szerzett azzal, hogy a harmadikként befutó Velimir Ilics mögött álló politikai erők (köztük a szerb kormányfő pártja is) nem támogatják Tadicsot, s a radikálisok pártjára álltak. Így értelmezhetik ezt választóik. Az egész szocialista tábor – amelynek jelöltje a negyedik helyen végzett az első menetben – biztosan nem támogatja Tadicsot, akit most szövetségesei is elhagytak. Nemcsak a Vojiszlav Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párt, amelynek tagsága amúgy is inkább húzott a radikálisokhoz, hanem a Liberális Demokrata Párt is, amely szintén a szavazóinak lelkiismeretére bízta a döntést. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga felhívásában arra biztatta híveit, hogy szavazzanak „Nikolics ellen”. A Magyar Koalícióban is voltak viták, hogy támogassák-e Tadicsot, aki nem volt hajlandó nyilvánosan nyilatkozni a magyar pártok programjáról. Végül mégis arra szólították fel a magyarságot, hogy Tadicsra voksoljanak.
A kampánycsendet megelőző órákban tartotta meg mindkét tábor kampányzáró nagygyűlését Belgrádban. Tadicsék a rendszerváltó tömegmegmozdulásokat idéző, de szerényebb rendezvényen ígértek európai jövőt, Nikolicsék pedig a milosevicsi időkre emlékeztető nacionalista nagygyűlés keretében jelentették be visszatérésüket. Maga Vojiszlav Seselj hágai vádlott is üzenetet küldött Scheveningenből. A radikálisok rendezvényén számos közéleti személyiség és művész is fellépett, köztük Marija Serifovics, az Eurovízió győztese.