Chicago Tribune
Joseph E. Stiglitz, az amerikai Columbia Egyetemen tanító, Nobel-díjas közgazdász és társszerzője, a Harvard Egyetemen tanító Linda Blimes a chicagói lapban megjelent cikkükben kíméletlen támadást intéztek a Bush-kormánynak a háború költségeivel kapcsolatos hazugságaik miatt. Bushék azon öt évvel korábbi állításáról, hogy a háború „önmagát finanszírozza” majd, ezt írják: „A közgazdászok azt mondogatják, hogy nincs ingyenebéd. Csakhogy ingyenháború sincs. Amerika drágán megfizet majd ezért a háborúért, mivel a kormány meg akarta győzni az amerikai népet, hogy felül tud emelkedni a közgazdaság törvényein és ingyen háborúzhat. E hibákért kamatostul fogunk megfizetni az elkövetkező években.” A Bush-kormány azt állította, a háború 50-60 milliárd dollárba kerül. A szerzők szerint a tényleges költségek a felfoghatatlanul nagy 3 billió (1 billió = 1012) dollárra rúgnak majd a háború befejeztével. Ezt az összeget sokkal jobban lehet szemléltetni azzal, ha azt mondjuk: az iraki háború költségének egyhatodával a társadalombiztosítást szilárd alapokra lehetne helyezni az elkövetkező 50–75 évre. De a háborúnak vannak más költségei is. Jelentősen igénybe vették a Nemzeti Gárdát, noha annak eredeti célja az ilyen belföldi szükséghelyzetekben történő védelem, mint a Katrina hurrikán. Az iraki háborút az eddigieknél jóval nagyobb mértékben privatizálták. A beszállítók kitűnően profitáltak belőle. A Halliburton részvényei például csaknem megháromszorozódtak. De vajon mennyibe kerül – és a szerzők szerint ez minden valószínűség szerint a legtetemesebb költség – Amerika globális presztízsének elvesztése? Ezután rátérnek az olaj kérdésére. A háború előtt az olaj hordónkénti ára 25 dollár volt és a határidős piacokon azt várták, hogy az árak egy további évtizeden keresztül ezen szinten maradnak. Az olajár emelkedése a fogyasztók és a vállalkozások zsebéből kivett pénzt az olyan olajexportőrök pénztárcájába szivattyúzta. Sőt, azt is leszögezik, hogy Amerika jelenlegi pénzügyi válságát nagyban az iraki háború idézte elő.
AFP
Az al-Dzsazíra pánarab televízió Oszama bin Ladennek tulajdonított, hangszalagra vett üzenetet közvetített, amelyben a szervezet vezetője a muzulmánokat az iraki felkelés támogatására buzdította, és azt mondta: „A Palesztinában élő népünk támogatására a dzsihád legközelebbi harcmezeje Irakban van”. Boztatta a palesztin emigránsokat arra is, hogy Irakban harcoljanak.
origo.hu
Magyar Péter eltűnt, nem jelent meg a meghirdetett programján
