derStandard.at
Gregor Meyer budapesti tudósításában arról ír, hogy március 15-én Orbán Viktor először szólalt meg Budapest utcáin a népszavazás óta, amelynek eredménye megrázta a szocialistákat. Orbán kínos helyzetbe került, mert egyrészt nyomás nehezedik rá azok részéről, akik el akarják kergetni az Orbán által „olyannyira gyűlölt balliberális kormányt”, másrészt viszont „szokatlanul” óvatos menetre kapcsolt, és nem követeli a kormány viszszalépését. Meyer szerint valószínűleg tanácsadói felvilágosították, hogy az idő neki dolgozik, és az ország „érett gyümölcsként hullhat” a Fidesz ölébe. De a választásig hátra-lévő két évben Orbán radikális követői elveszthetik türelmüket, és akkor a középen sok választó elfordulhat tőle.
NZZ Online
Az MTI is szemlézte a vezető svájci lap Magyarországról szóló cikkét, amelyet a távirati iroda minősített: a lapnak elsősorban a Svájcban élő magyarok által a Gyurcsány-kormány iránti elfogultsága miatt hevesen bírált prágai tudósítója, Ulrich Schmidt budapesti tudósítását „tényszerűnek” nevezte. Schmidt beszámolójában az MTI-t két alkalommal idézi. A lap olvasói arról már értesülhetnek azonban, hogy Gyurcsány első hivatali periódusában Európában egyedülálló költségvetési hiányt halmozott fel, amely még ma is igen erősen terheli a gazdaságot. A lap ezután a Magyar Gárdának a „nyilaskeresztesek” zászlójára és ruhájára hasonlító zászlajáról és egyenruhájáról ír, majd ez a mondat következik: „A nyilaskeresztesek 1944-ben a német uralom alatt történt hatalomátvételük után kerek tízezer zsidót öltek meg.” A cikk záró alcíme alatt végig a Magyar Gárdáról szól a lap tudósítása a nemzeti ünnepről.
Összeverték a románok, mert magyar - videó