Diszkriminált ügyfelek

Több tekintetben másodrendű állampolgárokként kezelik a románokat az Európai Unió egyes tagállamaiban, noha az ország közel másfél éve csatlakozott az európai közösséghez. Számos nyugati autókölcsönző társaság például megtagadja, hogy gépkocsit adjon bérbe román állampolgároknak, mivel a romániai ügyfelek közül korábban többen eltulajdonították a járművet.

Nem áll módunkban kiszolgálni önt – az utóbbi időben tucatnyi román állampolgár volt kénytelen ezzel a válasszal szembesülni, amikor személygépkocsit próbált bérelni Európa különböző országaiban. Az elutasítás okát firtató kérdésre az ügyfelek rendszerint ködösítő magyarázkodást kapnak arról, hogy az illető társaságnál éppen nincs futóképes autó, számos autókölcsönző illetékese azonban kerek perec kimondja: román állampolgároknak nem adnak bérbe autót. Már az Európai Parlament és az Európai Bizottság is tudomást szerzett a megkülönböztetésről: hónapokkal ezelőtt egy temesvári férfi hívta fel a hatóságok figyelmét, feltárva, hogy a világ egyik legnagyobb autókölcsönző cégének hírében álló Hertz hátrányos megkülönböztetésben részesíti a hozzá forduló román állampolgárokat. Marius Popitiu még januárban járt Belgiumban, és számolva azzal a lehetőséggel, hogy a Benelux állam távolabbi vidékeit is felkeresi, interneten keresztül időben autót kölcsönzött, amire az előleget is befizette. Meglepetés akkor érte a román ügyfelet, amikor a konszern brüsszeli székhelyén a bérelt jármű kulcsa helyett azt kapta, hogy a korábban jóváhagyott online autóbérlést a Hertz Benelux – belső szabályaira hivatkozva – visszavonta. Az ok nem más, mint az ügyfél állampolgársága, ami a Hertz esetében azért kizáró, mert korábban Popitiu számos honfitársa „elfelejtette” visszaszolgáltatni a kibérelt autót. Az unió fővárosában történt diszkrimináció nem maradt anynyiban, a kikosarazott bánsági férfi panasza nyomán ugyanis Csibi Magor, a román liberális párt magyar nemzetiségű európai parlamenti képviselője írásos beadvánnyal fordult az ügyben az Európai Bizottsághoz. Előtte azonban meg kívánt győződni a történtek valóságtartalmáról, és irodája egyik asszisztensét elküldte autót kölcsönözni a Hertzhez, ahol a munkatárs – hivatalos román okiratai felmutatásakor – szintén elutasításban részesült.
Csibi megkeresésére Vladimir Spidla, az EB foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa sem tudott jogorvoslattal szolgálni, mindöszsze arra az általános érvényű kijelentésre szorítkozott, hogy az EB 2000-ben kibocsátott direktívája tiltja a faji vagy etnikai alapú megkülönböztetést, a bizottság hatásköre pedig csak arra terjed ki, hogy ellenőrizze: a tagállamokban gyakorlatba ültették-e a közösségi joganyagot. A bukaresti Romania Libera napilap újságírói számos európai autókölcsönző társaságnál próbálkoztak járműbérléssel, és mindannyiszor azzal a válasszal szembesültek: állampolgárságuk miatt nem szolgálják ki őket.