Magyar–magyar versengés Erdélyben

Több mint 362 ezer jelölt száll versenybe a romániai helyhatósági választások holnapi első fordulójában a csaknem 45 ezer önkormányzati tisztség megszerzéséért. A másfél milliós erdélyi magyar közösség számára az 1989-es rendszerváltás óta először teremtődött meg a választás szabadsága a Magyar Polgári Párt (MPP) színre lépése nyomán.

2008. 06. 09. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

(Kolozsvár)

Számos tekintetben számítanak rendhagyónak a Romániában június 1-jén és 15-én rendezendő helyhatósági választások. Az idei megmérettetés egyik legjelentősebb újdonsága, hogy a 42 megyei önkormányzat elnökét egyéni választókerületes, egyfordulós szavazási rendszerben, külön szavazólapon választják meg, és az győz, aki a legtöbb voksot begyűjti. A megyei és helyi képviselő-testületek tagjait továbbra is pártlisták alapján választják, a polgármesterek közül az a befutó, aki már az első fordulóban begyűjti a leadott voksok felét, ellenkező esetben a két első helyezett mérkőzik meg a két hét múlva tartandó második fordulóban.
Az erdélyi magyarság számára a márciusban bejegyzett MPP által felkínált politikai alternatíva révén precedens a mostani megmérettetés. A Szász Jenő vezette – a kampányban Orbán Viktor volt kormányfő és a Fidesz vezető politikusai által hangsúlyosan támogatott – alakulat 312 megyei tanácsos-, 133 polgármester-, 2773 helyi önkormányzati képviselő- és négy tanácselnökjelöltet indít. Riválisa, a romániai politikai életben 18 éve, a bukaresti kormányzatban pedig 1996 óta jelen lévő RMDSZ ennél értelemszerűen jóval több jelöltet állított csatasorba. Miközben az alakulat a polgármesteri és megyei tanácsosi mandátumainak megőrzésére törekszik, az MPP prioritása az, hogy megvesse a lábát az erdélyi, főleg a tömbmagyar székelyföldi önkormányzatokban.
Noha történtek ez irányú lépések, a két alakulat sehol sem állított közös jelöltlistát, az elmúlt napokban pedig csak Kolozs és Maros megyében jelezték a polgáriak, hogy az RMDSZ-es Máté András megyei tanácselnök-, valamint Borbély László polgármesterjelöltet támogatják. Székelyföldön a legkiélezettebb a magyar–magyar küzdelem. Maros megyében Lokodi Edit (RMDSZ) és Tőkés András (MPP), Hargita megyében Borboly Csaba és Szász Jenő, Kovászna megyében pedig Tamás Sándor és Kovács István vetélkedik a tanácselnöki posztért. Kétesélyes a választási harc Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely polgármesteri székéért is, Marosvásárhelyen pedig abban bízik a lakosságának 48 százalékát kitevő magyarság, hogy nyolc év után – Borbély László miniszter révén – visszaszerzik az elöljárói tisztséget. Érthető, hogy a kampányban nem kímélte egymást a két magyar alakulat: Szász Jenőt egy RMDSZ-közeli ifjúsági szervezet gyanúsnak tartott vagyongyarapodása miatt feljelentette a feddhetetlenségi ügynökségnél, az MPP elnöke pedig versenytárgyalási eredmény törvénytelen módosításával, illetve ittasan okozott közúti baleset eltusolásával vádolta Bunta Levente hargitai tanácselnököt, az RMDSZ székelyudvarhelyi polgármesterjelöltjét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.