Magyar–magyar versengés Erdélyben

Több mint 362 ezer jelölt száll versenybe a romániai helyhatósági választások holnapi első fordulójában a csaknem 45 ezer önkormányzati tisztség megszerzéséért. A másfél milliós erdélyi magyar közösség számára az 1989-es rendszerváltás óta először teremtődött meg a választás szabadsága a Magyar Polgári Párt (MPP) színre lépése nyomán.

(Kolozsvár)

Számos tekintetben számítanak rendhagyónak a Romániában június 1-jén és 15-én rendezendő helyhatósági választások. Az idei megmérettetés egyik legjelentősebb újdonsága, hogy a 42 megyei önkormányzat elnökét egyéni választókerületes, egyfordulós szavazási rendszerben, külön szavazólapon választják meg, és az győz, aki a legtöbb voksot begyűjti. A megyei és helyi képviselő-testületek tagjait továbbra is pártlisták alapján választják, a polgármesterek közül az a befutó, aki már az első fordulóban begyűjti a leadott voksok felét, ellenkező esetben a két első helyezett mérkőzik meg a két hét múlva tartandó második fordulóban.
Az erdélyi magyarság számára a márciusban bejegyzett MPP által felkínált politikai alternatíva révén precedens a mostani megmérettetés. A Szász Jenő vezette – a kampányban Orbán Viktor volt kormányfő és a Fidesz vezető politikusai által hangsúlyosan támogatott – alakulat 312 megyei tanácsos-, 133 polgármester-, 2773 helyi önkormányzati képviselő- és négy tanácselnökjelöltet indít. Riválisa, a romániai politikai életben 18 éve, a bukaresti kormányzatban pedig 1996 óta jelen lévő RMDSZ ennél értelemszerűen jóval több jelöltet állított csatasorba. Miközben az alakulat a polgármesteri és megyei tanácsosi mandátumainak megőrzésére törekszik, az MPP prioritása az, hogy megvesse a lábát az erdélyi, főleg a tömbmagyar székelyföldi önkormányzatokban.
Noha történtek ez irányú lépések, a két alakulat sehol sem állított közös jelöltlistát, az elmúlt napokban pedig csak Kolozs és Maros megyében jelezték a polgáriak, hogy az RMDSZ-es Máté András megyei tanácselnök-, valamint Borbély László polgármesterjelöltet támogatják. Székelyföldön a legkiélezettebb a magyar–magyar küzdelem. Maros megyében Lokodi Edit (RMDSZ) és Tőkés András (MPP), Hargita megyében Borboly Csaba és Szász Jenő, Kovászna megyében pedig Tamás Sándor és Kovács István vetélkedik a tanácselnöki posztért. Kétesélyes a választási harc Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely polgármesteri székéért is, Marosvásárhelyen pedig abban bízik a lakosságának 48 százalékát kitevő magyarság, hogy nyolc év után – Borbély László miniszter révén – visszaszerzik az elöljárói tisztséget. Érthető, hogy a kampányban nem kímélte egymást a két magyar alakulat: Szász Jenőt egy RMDSZ-közeli ifjúsági szervezet gyanúsnak tartott vagyongyarapodása miatt feljelentette a feddhetetlenségi ügynökségnél, az MPP elnöke pedig versenytárgyalási eredmény törvénytelen módosításával, illetve ittasan okozott közúti baleset eltusolásával vádolta Bunta Levente hargitai tanácselnököt, az RMDSZ székelyudvarhelyi polgármesterjelöltjét.