Most már tényleg kettészakad Belgium?

Nagyítóval is nehéz olyan diplomatát találni, aki hitt a pénteken nekik reményét kifejező Yves Leterme belga miniszterelnöknek, hogy július 15-re megoldást talál az országot válással fenyegető egyre súlyosabb vitás kérdésekre.

2008. 06. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egy évvel ezelőtt tartott választások óta válsághelyzetről válsághelyzetre bukdácsoló belga politika minden eresztékében recseg-ropog. A parlamentben egyre keserűbb a hangulat. A kormány egysége éppen olyan álom, mint a brüsszeli égen a múlt vasárnap óta tegnap először kisütő nap hosszabb elidőzésében vetett hit.
A „dagonya” mind vigasztalanabb látványt nyújt, és ezen a legkevesebbet sem segített az a felmérés, amelyet a flamand Het Laatste Niews napilap hét végi számában jelentetett meg, ugyanis most először az ország lakosságának 60 százalékát képviselő flamandok többsége, 49,7 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, „Szeretné-e az ország kettészakadását?”, szemben azon 45 százalékkal, amely az egyben maradást ikszelte be. Az eredményt közlő lap emlékeztetet arra, hogy tavaly szeptemberében, amikor a június 10-i választások eredményével megkezdődött politikai válság már száz napja tartott, a megkérdezetteknek még mindig „csak” a 46,1 százaléka akarta az ország szétszakadását.
A flamandok és a vallonok közötti ellentét két fő oka a nyelvi kérdés és a flamand országrész azon követelése, hogy nagyobb beleszólást kapjon a foglalkoztatáspolitika és a társadalombiztosítás terén.
Ehhez járul még az országban uralkodó, meglehetősen rossz hangulat, amelynek oka az, hogy a választók úgy érzik, a fizetések egyre inkább elmaradnak az áraktól. Ellentétben ugyanis a budapesti neoliberális kormány és a média sulykoló propagandájával, az „európainak” nehezen nem nevezhető belga polgárok nem a „piacot”, hanem az általuk választott kormányt teszik felelőssé vásárlóerejük csökkenéséért is.
A franciák még külön félnek attól, hogy a flamand önállósodással meginduló lépések a konföderációs berendezkedés irányába a vallón rész és Brüsszel elszegényedését jelentené, ugyanis a gazdagabb Flandriából áramló adók jelentősen nagyobb részét a kevésbé sikeres vallon országrész kapja. A francia anyanyelvűeket leginkább az keseríti el, hogy anyanyelvüket egyre kevésbé használhatják azon flandriai közösségekben, ahol a franciául beszélők élnek többségben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.