Sólyom visszadobta a Balaton-törvényt. Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvény módosítását célzó jogszabályt. Az államfő nem értett egyet azokkal a rendelkezésekkel, amelyek alapján a jövőben olyan területeket is korlátozás nélkül belterületbe lehetne vonni a balatoni üdülőkörzetben, amelyeken nincs megfelelő csatornahálózat.
Alkotmányellenesnek találta az AB a Bárándy Gergely nevéhez fűződő büntetőtörvénykönyv-módosítást, amely a gyalázkodást cikkelyezte volna be új tényállásként. Az AB határozata szerint az alkotmány alapján minden személyt egyenlően megillet a szólás joga, s ez az alapjogi védelem nem tagadható meg pusztán azért, mert az elhangzottak mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik, vagy azok egyes személyekre nézve bántóak, lealacsonyítóak. A most elutasított törvény szerint a gyalázkodás olyan kifejezésekre, híresztelésre vagy kézmozdulatokra vonatkozott volna, amelyek alkalmasak egy csoport becsületének, emberi méltóságának a megsértésére.
*
Ugyancsak elutasította az AB a polgári törvénykönyv módosítását. Az alkotmányellenesnek talált módosítás szerint valamely kisebbség egy tagja akkor is pert indíthatott volna a személyiségi joga védelmében, ha nem személyesen, hanem a csoport tagjaként sértették meg.
Az AB azonban megerősítette azt az álláspontját, hogy szabad és demokratikus társadalomban a szélsőséges, kirekesztő vélemény hangoztatása a társadalom alapjait és működőképességét nem veszélyezteti. Megállapították: a gyűlöletbeszéd kapcsán a sérelmet szenvedő személy és a társadalom ma sem eszköztelen.
Emlékezetes, hogy miután Sólyom László köztársasági elnök normakontrollra küldte a Btk.- és Ptk.-módosításokat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tiltakozásul nem ment el a vallási vezetőknek az államfő által szervezett találkozójára.
Az AB tegnap nyilvánosságra hozta azt is: alkotmányellenes a közoktatási törvény azon rendelkezése, amely a vatikáni szerződéssel ellentétesen állapította meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét. A testület országgyűlési képviselők indítványa nyomán nemzetközi szerződésbe ütközés miatt megsemmisítette a közoktatásról szóló törvény azon részét, amely úgy rendelkezett: a nem állami és nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. Ez a szabály ellentétes a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997. június 20-án Vatikánvárosban aláírt megállapodás előírásaival. Ez ugyanis azt írja elő, hogy a Magyar Katolikus Egyház által fenntartott közoktatási intézményeket ugyanolyan szintű pénzügyi támogatás illeti meg, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartót.
Az egyházi iskolák normatív finanszírozásának ügye kapcsán Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára annyit mondott: a döntés nyomán semmilyen jogalkotási feladata nincs a minisztériumnak, és szerinte költségvetési vonzata sincs a határozatnak.
A Fidesz már korábban is elutasította azt a három törvénymódosítást, amelyeket az Alkotmánybíróság (AB) tegnap alkotmányellenesnek minősített. Répássy Róbert frakcióigazgató szerint a szocialisták sorozatosan visszaélnek törvényhozói hatalmukkal, és mindhárom törvény esetében figyelmen kívül hagyták az ellenzék, illetve a szakmai és a civil szervezetek véleményét, valamint a szakmai és alkotmányossági elveket.
Feldmájer Péter, A Mazsihisz elnöke az MTI-nek nyilatkozva elsődlegesnek nevezte a személyek méltóságát, ezért megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy az AB alkotmányellenesnek minősítette a Ptk. módosítását.
