Két szék között a pad alá estünk. Miközben attól tartottunk, hogy romló versenyképességünk miatt a külföldi tőke elkerüli Magyarországot, odáig jutottunk, hogy ma már a hazai vállalkozások is Európa más tájain keresik a megélhetést. Bár pontos kimutatások nincsenek arról, hogy hány cég választotta új székhelyéül valamelyik szomszédos országot, a szakemberek abban egyetértenek, hogy tízezres nagyságrendről beszélhetünk. Az adatok hiánya miatt azt sem lehet tudni, hogy mekkora bevételkiesést jelentenek a költségvetésnek a külföldön adózó cégek. Ugyanis miután bejelentik székhelyük, telephelyük megszüntetését, a magyar adóhatóság már nem képes nyomon követni azt, hogy folytatnak-e adóköteles tevékenységet külföldön.
*
Bár a kivándorló cégek számáról nincs pontos kimutatás, tevékenységükről többet tudunk. Elsősorban azoknak a szolgáltató cégeknek éri meg a kiköltözés, amelyeknek szinte mindegy, hogy hol van a székhelyük. Ezek közé tartoznak a könyvelőirodák, kereskedelmi cégek vagy a pályázatírással foglalkozó vállalkozások. Rajtuk kívül az építőipari és a fémmegmunkálással foglalkozó cégek is nagy számban képviseltetik magukat a telephely-áthelyezők között.
– Nemcsak a hírekben gyakori célpontként szereplő Szlovákia és Románia vonzza a magyar vállalkozásokat, hanem Horvátország és Szlovénia is egyre népszerűbb, sőt Bosznia-Hercegovinát és Bulgáriát is kezdik felfedezni a cégek – nyilatkozta lapunknak Géresi József, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) alelnöke. Ezekben az országokban nemcsak az adókörnyezet kedvezőbb – Bulgáriában például egykulcsos, tízszázalékos adórendszert léptettek életbe –, hanem a bürokrácia is kevesebb akadályt gördít a vállalkozások elé.
– Ráadásul ezekben az államokban hatalmas beruházások zajlanak, amelyek még akkor is nyereségessé tennék a kitelepülést, ha más szempontok szerint nem is érné meg áthelyezni a cég székhelyét. Magyarországon ugyanis a betelepülő multik kiszolgálásán kívül nem nagyon találnak más lehetőségeket a vállalkozások – állítja Géresi.
Működik a túlélési ösztön
Vadász György, a Magyar Iparszövetség társelnöke úgy véli, elsősorban a fenyegetettség, a biztonságérzet hiánya ébresztette fel a vállalkozások túlélési ösztönét, ezért néznek körül egyre többen a környező államokban. A vállalkozók olyan körülmények között szeretnék működtetni a cégeiket, amelyek a legjobb lehetőségeket kínálják számukra. Sajnos, Magyarország nem tartozik ezen államok közé. A társelnök szerint az elvándorló cégek egy része a magyarországi terhek mellett csődbe menne, a szomszédos országok vállalkozóbarát adórendszerei azonban nekik is megadják a gazdaságos működés lehetőségét. Ráadásul külföldön a bürokrácia sokkal kevesebb terhet helyez a vállalkozásokra, mint Magyarországon. Vadász elmondta: itthon egy cégalapítás akár kilenc hónapig is eltarthat, míg Szlovákiában ez legfeljebb egy hónapot vesz igénybe. Vagyis egy szlovák vállalkozás már nyolc hónapja működik, és gyarapítja az állam költségvetését, amikor a magyar még a papíroknál tart.
A munkaerő-piaci helyzet is a szomszédos országok mellett szól. Bár lassan a szlovák és a román munkaerőpiac is telítődni látszik – a hiányt többek között magyar munkaerő átcsábításával igyekeznek pótolni –, a tapasztalatok szerint ott még mindig könnyebb szakképzett munkaerőt találni, mint Magyarországon. – Nem az ad okot aggodalomra, hogy néhány vállalkozás a kedvezőbb feltételek miatt külföldre költözik, hanem az a tendencia, hogy egyre többen döntenek a kivándorlás mellett. Magyarország csak vállalkozóbarát adórendszerrel és a bürokratikus terhek enyhítésével fordíthatná meg ezt a folyamatot, ám a változások még váratnak magukra – foglalta össze a helyzet tanulságait Vadász György.
Nyolc-tíz százalékos össztermék-növekedés, 1,5-2 százalékos államháztartási hiány, az EU átlagánál is alacsonyabb, két-három százalékos infláció, átlátható, egyszerű és stabil adórendszer, bürokráciamentes cégalapítás öt-tíz nap alatt – ez jellemzi a szlovák gazdasági környezetet három- négy éve. Már ez a tény is vonzóvá tesz egy országot a külföldi beruházók számára, s ha ehhez még társul egy, bár folyamatosan csökkenő, mégis viszonylag magas, kilenc-tíz százalékos munkanélküliség, jól képzett szakemberekkel a munkaerő piacán, egyszersmind alacsony bérekkel – a tavalyi bruttó havi átlagkereset 20 800 korona, azaz mintegy 160 ezer forint (ezen belül a minimálbér értéke mintegy 70 ezer forint) volt –, nincs mit csodálkozni, ha a Világbank és a hozzá hasonló intézmények rangsorában Szlovákiát azon országok között tartják számon, ahová érdemes beruházni, mert nagy nyereséggel lehet vállalkozni, vagyis gyors a befektetések megtérülési ideje.
Mindez meglátszik azon is, hogy folyamatosan nő a magyar alaptőkével működő cégek vagy szlovák–magyar vegyesvállalkozások száma a szomszédos országban. Pontos adatok nincsenek, de mind a pozsonyi Magyar Kereskedelmi Kirendeltség, mind a Szlovák Statisztikai Hivatal tízezerre becsüli az ilyen vállalatok számát növekvő tendenciával, s Magyarország immár az ötödik legnagyobb külföldi tőkebefektető Szlovákiában. Igaz, ehhez jelentősen hozzájárul az a tény, hogy az ezredfordulón a Mol-csoport tagja lett a Slovnaft, az OTP megszerezte a szlovák Befektetési és Fejlesztési Bankot, a Danubius pedig a pöstyéni fürdőkomplexumot, de mindez kevés lenne ahhoz, hogy Magyarország ilyen tekintetben megelőzzön olyan államokat, mint Nagy-Britannia, az Egyesült Államok vagy éppen Olaszország.
Jut is, marad is Szlovákiában
A magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozók számára kedvező a szlovákiai gazdasági térség olyan szempontból is, hogy északi szomszédainknál 2002-ben eltörölték az iparűzési adót, a szolidaritási adót, illetve az osztalékadót pedig még fogalomként sem ismerik. Szakértői számítások szerint ez az oka annak, hogy bár Szlovákiában a társasági adó magasabb, mint Magyarországon – 19 százalék, ahogy az áfa is –, a megtermelt haszonból 81 százalék marad a vállalkozásoknál a magyarországi 55-60 százalékkal szemben.
Mindezek ellenére mind a szlovák, mind a Szlovákiában működő magyar szakértők túlzásnak tartják azokat a híreket, amelyek szerint Magyarországról tömegesen teszik át székhelyüket Szlovákiába a magyar vállalkozások. Az elmondottak ellenére sem nevezhető ugyanis Szlovákia adóparadicsomnak. Az országban igen szigorú a pénzügyi fegyelem, többek között az adórendszerre épül a társadalombiztosítási járulék rendszere, amely százalékarányosan viszonyul a megtermelt haszonhoz, s 38 százalékkal terheli a munkáltatók számára a béralapot, ami a legmagasabb a visegrádi államokban.
Románia a magyarországi cégek paradicsomává vált az ország 2007. januári uniós csatlakozása óta. Keleti szomszédunk elsősorban az évek óta stabil, 6-8 százalékos gazdasági növekedés révén vált közkedveltté a külföldi befektetők körében. Ehhez társul még a kedvező adópolitika, valamint a cégbejegyzés terén korábban tapasztalt bürokrácia fokozatos felszámolása. Romániában 2005-ben lépett érvénybe az egységes, 16 százalékos adókulcs, ugyanakkor az áfa 19 százalékos. Gazdasági szakértők egybehangzó véleménye szerint a ténylegesen dübörgő román gazdaság miatt az elmúlt időszakban több száz magyarországi cég keresi a lehetőséget az ottani piacon.
A romániai megtelepedés egyik formája, amikor a hazai társaságok székhelyestül átköltöznek Romániába, más esetekben vegyes vállalatokat, telephelyeket létesítenek, vagy ott bővítik tevékenységüket. Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség külgazdasági képviseletének tanácsosa szerint a magyar cégek áttelepülésének egyik oka a kedvező gazdasági adókörnyezet, ám nem kizárólag ez határozza meg a társaságok keletre vándorlását. – Románia EU-csatlakozása előtt sem volt lanyha a magyar cégek érdeklődése, a belépés óta azonban ez nagymértékben fokozódott. Mindez érthető, hiszen másfél éve egyszerűbb lett a határátkelés, az árumozgás, a kapcsolattartás, arról nem beszélve, hogy a román gazdaság sokkal gyorsabb ritmusban fejlődik a magyarnál – nyilatkozta lapunknak Bogár Ferenc. Ezt az érdeklődést a statisztikai adatok is bizonyítják: 2007-ben 4,6 milliárd euró volt a kereskedelmi forgalom a két ország között, ami mintegy 30 százalékos növekedést jelent 2006-hoz képest. Ebből hárommilliárd euró volt a magyar kivitel Romániába, amiből kitűnik, hogy hazánk egyik legfontosabb exportpiaca lett a szomszéd állam. Tavaly ezer magyar tőkerészesedéssel bíró vállalkozást nyitottak ott, amelyek száma már meghaladja a 8500-at. A befektetett magyar tőke értéke (a nagybefektetők, például a Mol, az OTP Bank és a Richter Gedeon profitjával, a befektetett nyereséggel együtt) eléri az egymilliárd eurót.
Építőiparunk kivándorlása
Péter Páltól, a Kolozs megyei kereskedelmi és iparkamara alelnökétől megtudtuk: nem telik el hét anélkül, hogy néhány magyarországi cég vagy fővállalkozó ne terjeszkedne a belső-erdélyi piacon. – Ezeket a társaságokat nem csupán az adófeltételek befolyásolják, hanem az általános gazdasági környezet is. Például az építőipar harmincszázalékos, európai csúcsnak minősülő növekedése, amely Magyarországon egyáltalán nem tapasztalható. Éppen ezért rengetegen bekapcsolódnak a romániai építőiparba alvállalkozóként vagy a beszerzési ágazatban – magyarázza Péter Pál. Az építőipart tekinti a magyar társaságok slágerének Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, mivel ezen a területen Romániában – az évek óta tartó masszív elvándorlás miatt – nagy a szakemberhiány, ugyanakkor óriási lépésekkel fejlődik a lakáspiac. – Vitathatatlanul tetten érhető a magyarországi cégek Romániába vándorlása, de elsősorban olyan formában, hogy a társaságok ott bővítik tevékenységi körüket, alapítanak telephelyet, miközben nem szüntetik meg hazai működésüket. A magyar cégek kiemelt célterülete ma a Partium és Erdély, ezen belül Kolozsvár és Nagyvárad vonzáskörzete, és ezek a társaságok a szolgáltatás, az informatika, a turizmus, a kereskedelem területén ruháznak be – mondja Radetzky.
Ezzel egy időben Magyarország keleti megyéibe román cégeket csalogatnak át a gazdasági recesszió miatt. Ioan Lucian, a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: a magyarországi cégek korábbi szembeszökő átvándorlásához képest jelenleg az a tendencia, hogy a gazdasági pangás jellemezte kelet-magyarországi térségek tárt karokkal várják a potenciális román befektetőket. – A Hajdú-Bihar megyei Biharkeresztesen épülő ipari park kivitelezői például afelől érdeklődtek nálunk, hogy milyen igények mutatkoznak a romániai cégek részéről, mivel masszív román jelenlétre számítanak a létesítményben – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Ioan Lucian.
origo.hu
40 liter benzinnel, a gyalogosok között, a járdán áthajtva parkolt le Magyar Péter - fotó
