Panaszkodnak a Békés megyei őstermelők, mert nem elég, hogy bár évről évre egyre roszszabb feltételek között kell gazdálkodniuk, az utóbbi időben még a hatóság is hajszát indított ellenük. – A hivatalt az is érdekli, hogy az őstermelő hol tárolja a saját tulajdonú terményeit – kezdett bele a termelők érdek-képviseleti szervezetének nevében a panaszok felsorolásába Tóth Imre megyei tanácsnok. – Pontos listát kérnek arról, hogy melyik terménykereskedőnek értékesített a gazdálkodó, nem beszélve a 42 oldalas beadványról, amelyből 9 oldal kérdőív. Idáig jutottunk megint? A minimálbér alatt teljesíteni tudó őstermelőnek nem vigasz, hogy nem őt vizsgálják, hanem azt, akinek eladta az árut, mert akkorra már elindult a vegzatúra, ami őt is hátrányosan érinti. Tóth Imre erős túlzásnak tartja, hogy a hatóság az őstermelőket mint „eljárás alá nem vont személyeket” vizsgálgatja. Egyes faggatózó kérdések, mint például hogy „Milyen gabonát termel Ön?”, szerinte egyszerre hajmeresztők és nevetségesek. – Valakik itt nem terjeszkednek túl a hatáskörükön? – tette fel kérdést a megyei tanácsnok. – Nem volna jó, ha a mezőgazdaság mai szegény legényei úgy éreznék, hogy ők a hatóság üldözöttei. Ezen a vidéken szinte nincs más lehetősége az embernek, mint gazdálkodni a földön. Rendben van, valahol azt is nyilván kell tartani, hogy a kereskedő kitől és mit vásárol fel – az viszont nem volna helyes, ha felélednének a Rákosi-rendszer padlássöprési technikái.
– Szó sincs arról, hogy feleslegesen zargatnánk az őstermelőket – reagált a felvetésekre a megyei önkormányzat ülésén Tamásné Czinege Csilla, az APEH régiós igazgatója. – Az őstermelők nyilatkozattételi kötelezettsége megfelel az előírásoknak, adott esetben a bíróság ugyanezen kérdéseket teszi fel. Jobb, ha mi megelőzzük ezt, túl azon, hogy a folyamatot, amely során a termelő elad a kereskedőnek, az adóhivatalnak kötelessége figyelemmel kísérni. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy találkoztunk mi már olyan gabonaheggyel, amelyet szalmabálával fedtek le. A csalást nem lehet, nem szabad törvényesíteni, s egyes magánzók hajlamosak letérni az egyenes útról – jelentette ki.
Tamásné Czinege Csilla jelezte, hogy ő sem híve, ha a hatóság úgymond túlterjeszkedik hatáskörén. Kérte, hogy a vitatható eseteket jelezzék felé, s ő vizsgálatot kezdeményez. Leszögezte, hogy nem céljuk senki bosszantása, s távol áll tőlük a felesleges kutakodás. Szerinte a jogi keretek adottak, túl szigorú ellenőrzés után bárki fellebbezhet. Azt az őstermelők ügyét felkaroló Tóth Imre is egyértelművé tette, hogy a hatóság tevékenysége nem nélkülözhető társadalmunkban. Ezzel együtt aláhúzta, hogy a jogsértő elszámoltatásnak demokráciában nincs helye.
Kokó és Madár újra bokszol!
