Hivatali packázást emlegető gazdák

Az Alföldön a maradék őstermelői kedvet a hatóságok packázásai teszik tönkre – vélik az érintettek. A gazdák azt kifogásolják, hogy lépten-nyomon ellenőrzik őket, az adóhivatal viszont azt állítja: szó sincs packázásról, mindenben szabályszerűen járnak el.

V. Fehér József
2008. 07. 24. 8:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Panaszkodnak a Békés megyei őstermelők, mert nem elég, hogy bár évről évre egyre roszszabb feltételek között kell gazdálkodniuk, az utóbbi időben még a hatóság is hajszát indított ellenük. – A hivatalt az is érdekli, hogy az őstermelő hol tárolja a saját tulajdonú terményeit – kezdett bele a termelők érdek-képviseleti szervezetének nevében a panaszok felsorolásába Tóth Imre megyei tanácsnok. – Pontos listát kérnek arról, hogy melyik terménykereskedőnek értékesített a gazdálkodó, nem beszélve a 42 oldalas beadványról, amelyből 9 oldal kérdőív. Idáig jutottunk megint? A minimálbér alatt teljesíteni tudó őstermelőnek nem vigasz, hogy nem őt vizsgálják, hanem azt, akinek eladta az árut, mert akkorra már elindult a vegzatúra, ami őt is hátrányosan érinti. Tóth Imre erős túlzásnak tartja, hogy a hatóság az őstermelőket mint „eljárás alá nem vont személyeket” vizsgálgatja. Egyes faggatózó kérdések, mint például hogy „Milyen gabonát termel Ön?”, szerinte egyszerre hajmeresztők és nevetségesek. – Valakik itt nem terjeszkednek túl a hatáskörükön? – tette fel kérdést a megyei tanácsnok. – Nem volna jó, ha a mezőgazdaság mai szegény legényei úgy éreznék, hogy ők a hatóság üldözöttei. Ezen a vidéken szinte nincs más lehetősége az embernek, mint gazdálkodni a földön. Rendben van, valahol azt is nyilván kell tartani, hogy a kereskedő kitől és mit vásárol fel – az viszont nem volna helyes, ha felélednének a Rákosi-rendszer padlássöprési technikái.
– Szó sincs arról, hogy feleslegesen zargatnánk az őstermelőket – reagált a felvetésekre a megyei önkormányzat ülésén Tamásné Czinege Csilla, az APEH régiós igazgatója. – Az őstermelők nyilatkozattételi kötelezettsége megfelel az előírásoknak, adott esetben a bíróság ugyanezen kérdéseket teszi fel. Jobb, ha mi megelőzzük ezt, túl azon, hogy a folyamatot, amely során a termelő elad a kereskedőnek, az adóhivatalnak kötelessége figyelemmel kísérni. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy találkoztunk mi már olyan gabonaheggyel, amelyet szalmabálával fedtek le. A csalást nem lehet, nem szabad törvényesíteni, s egyes magánzók hajlamosak letérni az egyenes útról – jelentette ki.
Tamásné Czinege Csilla jelezte, hogy ő sem híve, ha a hatóság úgymond túlterjeszkedik hatáskörén. Kérte, hogy a vitatható eseteket jelezzék felé, s ő vizsgálatot kezdeményez. Leszögezte, hogy nem céljuk senki bosszantása, s távol áll tőlük a felesleges kutakodás. Szerinte a jogi keretek adottak, túl szigorú ellenőrzés után bárki fellebbezhet. Azt az őstermelők ügyét felkaroló Tóth Imre is egyértelművé tette, hogy a hatóság tevékenysége nem nélkülözhető társadalmunkban. Ezzel együtt aláhúzta, hogy a jogsértő elszámoltatásnak demokráciában nincs helye.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.