Magyar Péter újabb pofonért utazik Erdélybe, a baloldal bukott krémjével parádézik

Ma kezdődik az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget eseménye, az úgynevezett Közösségi Párbeszéd Tábor. Hiába bizonyosodott be, hogy az erdélyi magyarok nem kíváncsiak Magyar Péterre, ő ismét közéjük utazik, és a legellentmondásosabb baloldali megmondóemberekkel fog beszélgetni. Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője szerint a többszörösen levitézlett balliberális háttéremberek felsorakoztatása is azt mutatja, az ellenzéki oldalon a lényeg nem változott, csak a zászló és a kirakatfigura az új.

Hiába fulladt kudarcba Magyar Péter erdélyi körútja, alig telt el két hónap, és ismét próbálkozik. Ezúttal úgy tűnik, biztosra szeretne menni, ugyanis még a lehetőségét sem szeretné megadni, hogy ellentétes véleménnyel találkozzon: egy tiszás rendezvényen, a Közösségi Párbeszéd Táborban fog részt venni egy beszélgetésen. Az eseményt az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget szervezi a Maros megyei Nagyadorjánban, amely július 31-től egészen augusztus 3-ig várja majd a külhoni magyar tiszás szimpatizánsokat. Ugyanakkor joggal merülhet fel az emberben a kérdés: a Tisza Párt elnöke sikertelen próbálkozásai után miért tér vissza Erdélybe kampányolni? 

Magyar Péterre már korábban sem voltak kíváncsiak Erdélyben

Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője szerint Magyar Péter pontosan tudja, a jobboldali kormány elmúlt másfél évtizedben tett intézkedései, a nemzet egyesítéséért tett lépései nyomán elsöprő támogatottságot élvez a külhoni magyarok körében. Emlékeztetett, több baloldali miniszterelnök-jelölt próbálkozott azzal, hogy ezen, a számukra idegen terepen valamelyest változtasson az erőviszonyokon, és ebbe mindegyikük bicskája beletört. 

„A külhoni választók – kiemelten az erdélyi magyarság – már beárazta a Tisza Párt elnökét, aki Nagyváradon azt mondta, hogy román földön jár. Ennek fényében olyan jelenetekre is felkészülhetünk, mint amilyeneket akkor láttunk, amikor Vona Gábor és Márki-Zay Péter tett hasonló kísérletet”

 – vélekedett az elemző.

Nem kíváncsiak Magyar Péterre az erdélyiek

Szerinte ennek fényében az, hogy a külhoni magyarok közül szavazókat tudna maga mellé állítani a Tisza Párt, az esélye igencsak csekély. A külhoni magyarság már tudja, hogy mit várhat a jobboldali kormánytól, ahogy azt is, hogy egy Brüsszellel és az ukrán vezetéssel is jó kapcsolatokat ápoló politikai erőtől nem remélhetik az érdekeik érvényesítését. Emlékeztetett: Magyar Péterék „Nemzet Hangja” névre keresztelt petíciója – az annak Ukrajna uniós tagságát támogató eredménye – ráadásul azt is bizonyította, 

a Tisza Párt szavazótáborának jelentős része abból a kozmopolita, liberális rétegből származik, amely számára a külhoni magyarok támogatása, jogainak kiterjesztése, valamint az értük való kiterjedt felelősségvállalás minimum kevésbé fontos, de sok esetben egyenesen akadály. 

– Nem lehetséges tehát egyszerre eleget tenni az ő és többek között az erdélyi magyar választók kívánságainak – tette hozzá. Zila János szerint ugyanakkor az újabb erdélyi túrának belpolitikai oka is lehet, hiszen Magyar Péter hetek óta lejtmenetben van, és ezen a tendencián akar valahogy változtatni a Tseber-ügy, Ruszin-Szendi Romulusz ügyei és a viharkárok kapcsán tett kontraproduktív megnyilvánulása után. Ezt szolgálná országjárása, amely azonban a jelek szerint érdektelenségbe fullad. Szerinte láthatóan keresi a kapaszkodókat, ilyen lehet a külhoni kitérője is.

A baloldal bukott krémje

A szervezők közleménye szerint az első Közösségi Párbeszéd Tábor „a magyar és román közélet, civil társadalom és kulturális világ legnyitottabb, legbátrabb szereplőit hívja közös gondolkodásra”, hogy „valódi, részvételi párbeszéd induljon el a jövő formálásáról, társadalmi igazságosságról, ökológiáról, a demokrácia megújításáról és az együttműködés lehetőségeiről a Kárpát-medencében és a diaszpórában”. 

Na de kik is ezek a szereplők? Érdemes őket szemügyre venni. Az esemény Facebook-oldalán büszkén hirdetik sorra a baloldal értelmiségi szereplőit, akiknek jelentős részéhez mind köthető valamilyen kisebb-nagyobb botrány vagy botrányos nyilatkozat. 

Jelen lesz – többek között – Kéri László és Lakner Zoltán baloldali politológusok; Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója és Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház bukott igazgatója is. Előbbi három személy jól ismert baloldali szereplő a hazai politikában, viszont Gáspárik Attila munkásságát érdemes kicsit részletesebben górcső alá venni. 

Gáspárik Attila (Fotó: Haáz Vince)

Ha az általa képviselt nemzetpolitika tükrében vizsgáljuk meg a munkásságát, egy átlag jobboldali embernek hamar kinyílhat a bicska a zsebében. Lapunk egy erdélyi publicistája 2022-ben így írt róla: 

„Miközben egyre-másra osztja a képeket a szigszalagozásról, a beszalagozott üres nézőteréről, büszkélkedik a Budapesten tünciző vásárhelyi színiről odapottyantott tanítványaival is. Sőt, még a szívéhez minden bizonnyal legközelebb álló fővárosból, Bukarestből is megosztja híveivel méretes pracliját „freeSZFE” felirattal. De december 1., azaz Erdély elrablásának román ünnepe apropóján is értekezik a direktor úr, és egyúttal köszönti is Romániát, stílusosan egy román trikolór előtt, hajlott gerinccel, keverve a szezont a fazonnal, meg persze az európaisággal.” 

„A lényeg nem változott, csak a kirakatfigra az új”

Zila János szerint a többszörösen levitézlett balliberális háttéremberek felsorakoztatása is azt mutatja, hogy az ellenzéki oldalon a lényeg nem változott, csak a zászló és a kirakatfigura az új. – A frontembert lecserélték, de a vokalistákkal együtt ugyanazokat az idegen nótákat fújja, mint amiktől négy, nyolc vagy tizenkét évvel ezelőtt is felállt a szőr a külhoni magyarok hátán – fogalmazott.

Deák Dániel, a XXI. Század intézet vezető elemzője felhívta a figyelmet lapunknak arra is, milyen hozzáállásra is számíthatnának a külhoni magyarok egy esetleges Tisza-kormány esetén. Mint mondta, mindenképpen leértékelődne a határon túli magyarok ügye, annak fényében pedig főleg, hogy Magyar Pétert erdélyi körútján nem támogatták jelenlétükkel. 

„Értelemszerűen ezt követően nem lehetne arra számítani, hogy egy esetleges Tisza Párt-győzelem után a határon túli magyarságra odafigyelnének, akár kiemelt szerepet kapnának a politikájukban. Ugyanaz lenne, mint a 2010 előtti időszakban: nem tekintenék egyenrangú nemzetrésznek őket, ami azt is jelenti, hogy mindaz a támogatás, amit jelenleg megkapnak az anyaországban élőktől, azoknak gyakorlatilag vége lenne”

–  hangsúlyozta.

Borítókép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Erdélyben (Fotó: Havran Zoltán)