Veszélyben a világörökségi cím?

Az UNESCO világörökség-bizottsága huszonhét új helyszínt vett fel a világörökség-listára. A megőrzési állapotjelentések között két magyar helyszín szerepelt, a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj és Budapest. A bizottság aggodalmát fejezte ki a magyar főváros nagy építészeti értékű és városképi jelentőségű régi épületeinek folyamatos bontása miatt.

Huszonhét új kulturális világörökségi helyszínről döntött az UNESCO világörökség-bizottsága (VÖB), amely július 2-tól 10-ig a kanadai Québecben tartotta 32. ülésszakát. Pápua Új-Guinea, San Marino, Szaúd-Arábia és Vanuatu először nyerte el egy-egy helyszínével a rangos – és turisztikai szempontból sem mellékes – elismerést. A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának közleménye ugyanakkor arról is beszámol, hogy az UNESCO bizottsága részletesen foglalkozott a világörökség-listán szereplő helyszínek megőrzési állapotával.
Az eddigi világörökségi helyszínek közül 127-ről készült részletes jelentés, s ebből 62 helyszín helyzetét tekintették át. A megőrzési állapotjelentések között két magyar helyszín szerepelt: Budapest és a Tokaji borvidék kultúrtáj. Budapestet a VÖB a megtárgyalandó tételek közé sorolta; a vita során a magyar hozzászólást – amely többek között jelezte, hogy idén február óta változtatási tilalom van a régi pesti zsidó negyed területén – figyelembe véve hozott határozatot.
Eszerint a VÖB aggodalmát fejezte ki a nagy építészeti értékű és városképi jelentőségű régi épületek folyamatban lévő bontása miatt az Andrássy úti világörökségi helyszín védőzónájában, különösen a régi pesti zsidó negyedben. Ugyancsak aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a régi épületek helyébe kérdéses minőségű kortárs épületeket építenek, amelyek mélyrehatóan átalakítják a negyed építészeti értékét és városképi jelentőségét. A VÖB felkérte a magyar államot, hogy tegye meg a következő lépéseket: vizsgálja meg újra egyenként a már kiadott bontási engedélyeket az engedélyek tulajdonosaival való megegyezés érdekében, különös tekintettel a meglévő épített örökség megőrzésére. Fontolja meg a védőzónára vonatkozó, az építészeti és városképi értékeket megőrző, szigorúbban érvényesíthető fejlesztési terv kialakítását. Dolgozzon ki olyan pénzügyi eszközöket – adókedvezmény vagy támogatás formájában –, amelyek nem a bontásra és az új építkezésre, hanem a felújításra és a helyreállításra késztetik az építkezőket, a befektetőket.
Az UNESCO világörökség-bizottságának határozata egybecseng a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsának (ICOMOS) március elején közzétett jelentésével, amely a történelmi zsidónegyed rombolásáról számolt be. Mint megírtuk, Michel Polge francia urbanista-főépítész az ICOMOS felkérésére múlt év novemberében Budapesten járt, hogy értékelje a régi pesti zsidó negyed örökségi értékeinek megőrzését, szakértői véleményében pedig többek között azt állapította meg, hogy a régi pesti zsidó negyedben tapasztalható bontási, valamint új építkezési munkálatok nem egyeztethetők össze a terület világörökségi státusával.
Mindenesetre a Fővárosi Közgyűlés május 29-i ülésén mindöszsze csak arról határozott, hogy a régi pesti zsidónegyedben szeptember 30-ig hosszabbítsák meg a változtatási tilalmat, az épített értékek megőrzésére valóban lényeges döntés akkor sem született. Szakértők állítják: az Andrássy út is elveszítheti világörökségi rangját, ha az ingatlanfejlesztés címén folyó rombolás a történelmi negyedben folytatódik. Ugyanakkor Marosi Ernő akadémikus az erdélyi műemlékek kapcsán az Örökség című folyóirat májusi számában úgy nyilatkozott: ami jelenleg műemlékpusztításban Budapesten történik, azért már rég Strasbourgba rohannánk, ha az Romániában történne.