A Kékessy család és a Diagnosticum

Kormánypárti politikusok, illetve egyes sajtóorgánumok azzal vádolták a Diagnosticum Zrt.-t, hogy politikai kapcsolatai révén több milliárd forintos megrendeléseket kapott laboratóriumi eszközök szállítására a fideszes irányítású megyék és városok kórházaitól. A cég vezetője, Péterfy Ferenc lapunknak adott interjújában cáfolta ezeket az állításokat, s azt nyilatkozta, hogy piaci versenytársai így próbálták rossz színben feltüntetni a vállalatot.

Azzal vádolták a Diagnosticum Zrt.-t, hogy a Fidesz által vezetett megyék, illetve városok kórházaitól többmilliárdos megrendelést kapott.
– Ez megalapozatlan állítás. Tavaly a fideszes önkormányzatok öt tendert írtak ki laboratóriumi eszközök szállítására, és ezekből három esetben a Diagnosticum Zrt. által szervezett öt-hat tagú konzorcium kapta a legnagyobb megrendelést. Egy másik tavalyi pályázaton kisebb megbízást nyert a cég, míg egy fideszes önkormányzat pályázatán nem nyert semmit sem.
– Számszerűen hány fideszes és hány szocialista irányítású település vagy megye fekvőbeteg-ellátó intézményébe szállítanak?
– Az egri kórházat fenntartó Heves az egyetlen szocialista többségű megye – az intézmény egyébként nagyon fontos régi partnerünk –, a többi megye pedig fideszes. A 2006-os önkormányzati választások ugyanis átrendezték a politika térképét, s Hevesen kívül nem maradt baloldali vezetésű megyei közgyűlés. A városi kórházak között is kevés olyan van, amelyet szocialista önkormányzat irányít, ezzel magyarázható, hogy túlnyomó többségében fideszes vezetésű települések írtak ki pályázatot.
– Az is véletlen, hogy a helyhatósági választások után éppen ezeken a településeken írtak ki hirtelen tendert?
– Inkább az a furcsa, hogy az önkormányzatok többségénél azelőtt nem írtak ki pályázatot ezekre a nagy értékű beszállításokra. Amikor a Fidesz átvette a működtetést, a közbeszerzési törvényt betartva, egymás után kezdték kiírni a tendereket.
– Most mennyivel több kórházba szállítanak, mint az önkormányzati választások előtt?
– Belföldi forgalmunk szinte változatlan maradt 2006 és 2007 között. Nem értünk el nagyobb árbevételt, s a velünk szerződött intézmények száma sem nőtt, noha összetételük módosult a korábbi időszakhoz képest.
– Összesen ötmilliárd forintot lehetett elnyerni a szóban forgó pályázatokon. Ez önöknek nem jelent növekedést az árbevételben?
– Valóban ötmilliárd forintot emlegetett a sajtó, de ez úgy értendő, hogy a konzorciumban a teljes ötéves futamidőre elnyert összegeket mind összeadták, amelyeket a Diagnosticum ötöd-hatodmagával nyert meg. A Diagnosticum éves nettó árbevétele most is 3,5 milliárd forint körül alakul, csakúgy, mint a korábbi években. Az új szerződések a lejárók helyére lépnek.
– A vádak mégis azt sulykolják, hogy önök politikai kapcsolatok révén nyerhették meg ezeket a pályázatokat.
– Ez nem igaz. Számunkra szerencsés csillagállás alakult ki: a nyolc vezető diagnosztikai termékgyártó közül az előző években a Siemens három nagy multicéget felvásárolt, így ma a világszerte elérhető legjobb és legteljesebb kínálatot állította össze. Mivel a felvásárolt vállalatok egy részét korábban mi képviseltük, mi lettünk Magyarországon ennek az egyedülálló termékskálának a forgalmazója. Ez a lehetőség tavaly nyílt meg, s több vetélytárs arra panaszkodik, hogy nekünk olyan kínálatunk van, amivel nem tud versenyezni.
– Orbán Viktor bizalmasának, Kékessy Dezsőnek a Diagnosticum Zrt.-hez fűződő viszonyának sincs köze ahhoz, hogy cégük jól szerepelt a pályázatokon?
– Semmi köze nincs, hiszen Kékessy Dezső eladta a részesedését, s kivonult az országból.
– Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden kapcsolata megszűnt a céggel.
– Ebben az esetben viszont azt jelenti. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a Kékessy család a Diagnosticumban és a hazai egészségügyben nem játszik szerepet.
– Más cégeken keresztül Kékessy Dezső gyermekeinek sincs érdekeltsége a Diagnosticumban?
– Nincs. Az ingatlanhasznosítással foglalkozó Szárnyék Kft.-ben volt részesedése a három gyermekének. Ennek a cégnek volt minimális tulajdoni hányada egy reagensgyártó vállalatban, a Diachemben. A három gyerek nem is tudott a diachemes tulajdonhányadról, ők évente a Szárnyékról csak egy beszámolót kaptak. Ennek ellenére Kékessy Dezső úgy döntött, hogy a gyermekeit is megkéri arra, adják el a részesedésüket a Szárnyék Kft.-ben, és ez azóta már megtörtént. A politikai támadások szerintem azzal magyarázhatóak, hogy a beszállítók között kiélezett küzdelem zajlik. Az egészségügyi piac a megszorítások miatt 20 százalékkal zsugorodott, ennyivel csökkent a diagnosztikai vizsgálatok száma. Ám a mi pozíciónk a Siemens-tranzakció miatt éppen ezzel egyidejűleg erősödött.
– A támadások miatt élnek jogorvoslattal?
– Még nem döntöttünk róla.
– A Diachemen keresztül szóba hozták a Diagnosticumot is az iparikém-ügyben, amelyben azzal gyanúsítják az elsőként említett vállalat két újonnan felvett dolgozóját, hogy szabadalmi védettség alá tartozó technológiákat tulajdonítottak el egykori munkahelyükről, amivel több milliárd forint kárt okozhattak. A nyomozás érintette önöket?
– Bennünket csak a média hozott ezzel összefüggésbe. A Diachem is csak úgy került az ügybe, mint a két gyanúsított alkalmazója. Nem fogalmazódott meg vádként, hogy a Diachem ezeket az állítólag eltulajdonított technológiákat hasznosítani akarta volna, hiszen egészen más területen működik, és ezek az ismeretek ott nem használhatók.
– A nyomozó hatóság a Diagnosticumnál nem vizsgálódott?
– Miért tették volna? Bennem egyébként kétely vetődött fel, hogy egyáltalán létezik-e a szabadalommal védett technológia, hiszen azt nem is lehet ellopni, mert nyilvános. Bűncselekmény az, ha valaki szabadalommal védett terméket a tulajdonos hozzájárulása nélkül gyárt vagy forgalmaz, ez pedig fel sem merült. Szerintem le fogják zárni a vizsgálatot.