Közel a magyar–ukrán határhoz, az ungvári járásban, a Tisza jobb partján fekszik Szalóka. A trianoni békeszerződésig Szabolcs vármegyéhez tartozott, a legutóbbi népszámlálás adatai szerint ma 973 lakosából 95 százalék vallja magát magyarnak. Az Árpád-kori falu régi temploma helyett a XVIII. század végén építettek barokk-klasszicista stílusban új református templomot, amelynek kazettás síkmennyezetét művészettörténeti szempontból is értékesnek tartják. Több tudományos munka és útikönyv is említi, ami miatt sok szakember és turista is útba ejti a települést kárpátaljai utazása során.
Az eredetileg zsindellyel fedett templom tetejére 1913-ban bádoglemez került, ami az eltelt 95 év alatt elavult. Idén a tavaszi viharok annyira megrongálták a tetőt, hogy esős napokon csorog a víz a hívek fejére. A kazettás mennyezetre kíváncsi látogatók közül is sokan megdöbbentek, látván, hogy az utóbbi fél évben többet romlott az állaga, mint az azt megelőző 214 év során.
A több mint kétszáz éves tartószerkezetnek nincs komolyabb baja, de a bádoglemez teljes cseréje elkerülhetetlen. Az 5600-5800 euróba kerülő felújításra a gyülekezetnek nincs pénze, ezért a presbitérium más megoldást nem látva alapítványokhoz, egyházakhoz fordult, valamint pályázni kíván az anyaországi Szülőföld Alaphoz. Ha az anyagiak hiánya miatt a templom menynyezete megsemmisülne, azzal a kárpátaljai magyarság egyik legértékesebb népi iparművészeti emléke az enyészetté válna – írja a kárpátaljai hetilap.
Az ópusztaszeri történeti emlékpark igazgatója, Horváth Gábor 2007 tavaszán jelentette be, hogy a Feszty-körkép épülete felújításra szorul, a festmény fölötti födém is beázik. A Csongrád Megyei Önkormányzat és az ópusztaszeri emlékparkot működtető kht. 2008 elején konzorciumot létrehozva pályázott a Dél-alföldi regionális operatív program pályázatán, 463 millió forintos támogatásra. Az 572 millió forint összköltségű beruházáshoz szükséges teljes, 109 millió forintos önerőt a megyei önkormányzat állja. Az emlékpark jelenleg a pályázat pozitív elbírálásában reménykedik.
Az esztergomi palotában jelenleg is ázik Vitéz János egykori dolgozószobája, amelyet egyébként Hiller István kulturális és oktatásügyi miniszter európai kulturális örökség címre terjesztett fel a napokban Versailles-ban. A reneszánsz év jegyében a Studiolo felújítását – amely a tervek szerint év végére be is fejeződik – mintegy százmillió forinttal támogatja a kulturális minisztérium. A projekt elkezdődött, a tényleges építkezés még nem.
Szijjártó Péter az Országgyűlésben elárulta, miért bukott meg a háborúpárti stratégia